Mahatma Idriss Déby elnök egyelőre blokkolja azt a magyar tervet, ami szerint 200 magyar katona menne Csádba – írja a 444.hu az Africa Intelligence hírére hivatkozva. A fogadó ország vezetőjének álláspontja azért furcsa, mert ő volt az, aki a Csádi Köztársaság elnökeként 2023. szeptember 19-én „meghívólevelet” küldött Magyarországnak, kifejezetten kérve a magyar katonai jelenlétet a közép-afrikai országban.

Ugyan ezt a meghívólevelet senki nem látta, a szövege sem ismert, sőt korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem is említette, csak általánosságban érvelt a magyar katonai szerepvállalás mellett, miközben azzal riogatott, hogy „amennyiben Csád is instabillá válik, akkor olyan migrációs gátszakadásnak lehetünk tanúi, amely akár további százmilliókat indíthat útnak Európa felé”.

Az állítólagos meghívólevél először a 2023 októberében, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az Országgyűlésnek benyújtott, A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslatban került elő, ám ott is csak utalás szintjén, szöveghűen ott sem idézték. Ezt a javaslatot aztán 2023 novemberében a magyar parlament 143 igen, 30 nem, 2 tartózkodás mellett támogatta, így

megnyílt a lehetőség, hogy a Magyar Honvédség egy legfeljebb 200 fős katonai kontingenst küldjön a Magyarországtól 4000 kilométerre fekvő közép-afrikai Csádba.

A határozat alapján 2025. december 31-ig tartózkodhat a 200, váltási időszakban 400 fős katonai egység a 17 millió lakosú, de Magyarországnál 14-szer nagyobb Csádban. A katonák feladata “tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, a terrorizmus elleni küzdelem támogatása”.

Fentiek a Csádi Köztársaság területén végzendő feladatok. Ám a parlamenti határozatnak van egy, a nyilvánosság előtt nem igazán emlegetett pontja is, amely arra is felhatalmazást ad a magyar katonáknak, hogy ne csak Csádban tevékenykedjenek, hanem az azzal szomszédos összes állam területére is lépjenek, és ott fegyveresen fellépjenek – tehát akár Nigerben is. Ugyanis

a hozzájárulás kiterjed nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén és annak birtokában (…) a határos államok területén – az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében – végzendő katonai feladatokra is.”

Más kérdés, hogy bár hamarosan lejár a parlament által a magyar katonai missziónak adott 2025 év végi mandátum – ez persze meghosszabbítható –, még egyetlen katona sem utazott Csádba. Az Orbán-kormány nem tett le a projektről, amelynek fontosságát jelzi, hogy honvédségi összekötő tisztként kiemelt szerepet kapott benne a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is.

Arról is szóltak a hírek, hogy olaj, urán és más fontos nyersanyagok megszerzése, sőt egy katonai hírszerző központ létrehozása is a csádi magyar szerepvállalás motivációi között lehetnek. Ha nyersanyagokat nem is feltétlenül, de ahogy arról a HVG is írt, biztonsági és egészségügyi fenyegetéseket bőven találni Csádban, a világ egyik legtörékenyebb és hatodik legszegényebb államában.