A New York Times egy ukrán harckocsiparancsnokot idézve le is írja, hogyan néz ki belülről egy ilyen támadás. A magát az ukrán protokollnak megfelelően csak a keresztnevén azonosító Tarasz őrmester elmondása szerint utolsó bevetésén tüzérségi találatot kapott az amerikai Bradley-járműve, ám a harckocsi legénysége nem esett pánikba. Az igazán rossz fordulat ezután következett, amikor kamikaze drónraj ereszkedett a járműre, és szisztematikusan a leggyengébb pontjait támadta. Köztük azt az ajtót, mely közvetlenül Tarasz ülése felett volt – a becsapódást követő robbanás letépte a parancsnok karját, a harcjármű vezetőjének pedig kiszakadt az egyik szemgolyója.
Ezer mesterlövész az égen
A dróntámadások számának alakulásáról lehetetlen pontos adatokat közölni, de az ukrán védelmi minisztériumnak vannak közelítő számai. Azok alapján 2022 elejétől 2024 elejéig nagyjából havi 4-500 orosz dróncsapást regisztráltak az ország területén. Aztán ’24 tavaszától elkezdtek látványosan nőni a számok, szeptemberben jött a csúcs mintegy 1800 támadással, amikor Oroszország megkezdte a válaszcsapásokat a kurszki ukrán betörésért. Idén januárban 1600 körüli dróncsapást mért Oroszország Ukrajnára. Összességében 2022-ben több mint 2600, 2023-ban 4700, 2024-ben pedig 13 800 dróntámadást intéztek az oroszok. A csúcsot Nyikopol városa „tartja”, ahol tavaly több mint 200 dróntámadást regisztráltak.
Ukrajna drónra drónnal válaszolt, tavaly már több robotrepülőt indítottak, mint ahányat kilőttek a legelterjedtebb hagyományos nagy kaliberű tüzérségi lövedékekből.
Az ukrán drónerők parancsnoka, Vadim Szuharevszkij ezredes úgy fogalmazott a Times-nak, hogy Ukrajna most a „robotoké az elsőbbség” stratégiát követi.
Ezzel a harctéri események is gyökeresen megváltoztak. Az invázió kezdetén megszokott jelenet volt, hogy erős, de lassú és nehézkes orosz járművek gördülnek be ukrán városokba, melyeket kisebb és mozgékonyabb ukrán egységek támadtak „hit and run”-taktikával, vagyis gyors csapásmérés után azonnali meneküléssel. A páncélozott járművek viszont már nem nyújtanak menedéket a náluk gyorsabban mozgó drónok ellen, mint azt Tarasz őrmester esete is mutatta. A robotrepülőktől hemzsegő légterű területek már a tankoknak is túl veszélyesek, a katonák itt már gyalog közlekednek. Ahogy nyilatkozták: a harc furcsán személyessé vált, mert a zümmögő robotok nem is mindig egységekre, hanem akár külön katonákra is vadásznak.
A tüzérség elől el lehet bújni, de ez egy másfajta rémálom
– mondta az egyik katona, aki szerint ez olyan érzés, mintha ezer mesterlövész lenne az égen.
2024 tavaszán, épp az orosz dróntámadások felpörgésének kezdetén járt Ukrajnában Földes András kollégánk, egy olyan különleges, civilekből álló egység bevetésén, mely sebesült ukrán katonákat ment. A katonák már akkor a drónfenyegetés eldurvulásáról beszéltek. A videóriport itt nézhető meg.
Beindult a drónnagyüzem
A drónok tehát már több katonát ölnek meg és több páncélozott járművet semmisítenek meg Ukrajnában, mint az összes hagyományos háborús fegyver együttvéve, beleértve a mesterlövészpuskákat, tankokat, tarackokat és aknavetőket, mondták a New York Timesnak ukrán parancsnokok és tisztviselők. Hozzátették: az USA által 2023-ban küldött 31 Abrams-harckocsiból mára 19-et megsemmisítettek, hatástalanítottak vagy elfogtak, sokakat pedig drónok tettek harcképtelenné, a többit pedig szinte mind kivonták a frontvonalról.
A drónok a harcjárművekkel szemben sokkal olcsóbbak és könnyebben megépíthetők. A frontvonalon bevetett gépek java része már nem nagy katonai drón, hanem az egyszerű, boltban kapható, kicsi és könnyű hobbidrónok buherált verziója. Egész egyszerűen robbanószert rögzítenek a kis propelleres szerkezetre – gránátot, aknagránátot, de taposóaknát is –, és kész is a gyilkológép.
Az olcsó, házilag módosított drónokat mindkét háborús fél kamikaze támadásokra használja, de rövid távú felderítésre is bevetik őket. A közép- és nagy hatótávolságú felderítéshez már nagyobb szárnyfesztávolságra van szükség, ehhez már katonai szerkezetek kellenek. Itt számos típust bevetnek, köztük a szovjet időkben fejlesztett TU-141-es pilóta nélküli repülőgépet is. A nagy hatótávolságú csapásokhoz Oroszország az iráni tervezésű Shahed drónokat használja, itt Geran megnevezéssel. Ukrajna szerint Oroszország február 14-én egy Geran-2-t használt a volt csernobili atomerőmű védőburkolatának megrongálására.
Mindkét fél iszonyúan felpörgette a dróngyártását. Moszkva még tavaly év elején azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra évi 32 500 harci és egyéb drónt gyártson. Ehhez képest most azt állítják, napi négyezer drón gyártására is képesek, és 2025-re három-négymillió drón előállítását tűzték ki célul. Utóbbi célkitűzés Ukrajnára is igaz. Ukrán tisztviselők szerint országuk 2024-ben több mint egymillió kicsi FPV-drónt gyártott.
A drónok egyre nagyobb dominanciája megváltoztathatja a hadviselés természetét. Szakértők várakozása szerint az ukrajnai harctéri taktikát a jövőben mind a nyugati szövetségesek, mind vetélytársaik utánozni fogják, köztük Iránnal, Észak-Koreával és Kínával. A tengeri drónhadviselésre is igaz ez, emlékezetes, hogy az ukrán robbanó vízi robotok támadásai miatt az orosz haditengerészet értékes eszközeinek nagy részét már kivonta a megszállt Krím félsziget kikötőiből. A tengeri műveletek értékes tanulságokkal szolgálhatnak az amerikai haditengerészetnek is arra az esetre, ha Kína megtámadná Tajvant.
Ez a háború az első és a harmadik világháború keveréke – megmutatja, milyen lehet a háború jövője
– idézi a New York Times Pierre Vandier francia admirálist.
Ukrán parancsnokok azonban felhívják a figyelmet: bármennyire is hatékonyak, a drónok, messze nem elégítik ki Ukrajna összes háborús igényét, és nem helyettesíthetik a hagyományos fegyvereket. A nehéztüzérség és más nagy hatótávolságú fegyverek számos okból továbbra is nélkülözhetetlenek maradnak, egyebek mellett a csapatok, a parancsnoki előőrsök vagy légvédelmi rendszerek védelme miatt. Ebből a szempontból viszont nagyon is fájdalmas, hogy Trump leállította a katonai segélyezést.
Szélsebes fejlesztések
Most már konkrétan puskával felszerelt drónokat is bevetnek, hogy azok az ellenség drónjait iktassák ki. És nagyobb gépeket is fejlesztenek, hogy azok egész drónrajoknak szolgáljanak anyahajóul, növelve a gyilkolás hatótávolságát. De a drónok elleni fellépés hagyományos és hatékony módja a rádiójelek megzavarása. Az ukrán frontvonalakon több tízezer zavaró készüléket helyeztek el, hogy hatástalanítsák a robotrepülőket, megzavarva a GPS-t, a katonai kommunikációt, a navigációt és a radarokat.
Csakhogy újabb fejlesztések már a jelzavarást is képesek kiiktatni. Ezek egy része high tech fejlesztés, a másik viszont egyáltalán nem az. Az első csoportba tartoznak az ukrán fejlesztésű frekvenciaváltó drónok, melyek automatikusan váltogatnak egyik rádiójelről a másikra, hogy kikerüljék a zavaró jeleket. Olyan megfigyelődrónokat is kezdenek bevetni, melyek a rádiójeles távvezérlés helyett saját magukat irányítják, mesterséges intelligenciával. Tavaly ősszel egy MI-vezérelt amerikai felderítődrón így fedezett fel két orosz föld-levegő rakétakilövőt, a koordinátákat pedig továbbküldte az ukrán erőknek, hogy csapást mérhessenek rájuk.
Az egyáltalán nem high tech jelzavarás-kikerülő módszer pedig valami olyasmi, mintha papírsárkányokat eregetnének, csak a fonal végén gyerekjáték helyett halálos szerkezet száll.
A szóban forgó módszerrel a drónokat vékony, több mint 15 kilométer hosszú üvegszálas kábelekre rögzítik, mely egy vezérlőhöz csatlakozik, így kerül ki a képletből a rádiójel és a jelzavarás. Nyilván az ilyen, „madzagos” drónok csak nagyon rövid távú bevetésekre alkalmasak. Bár Ukrajnának több drónmodellje van, ukrán tisztviselők szerint a számbeli fölény itt is Oroszországé, főleg, hogy az orosz haderő kínai gyárakkal szövetkezett, melyek nagyüzemben gyártják nekik a drónokhoz való kábeleket.
Már megjelentek az ukrán harctéren a földi drónok is. Ezek nagyjából úgy néznek ki, mint az USA-ban népszerű, a felstócolt roncsautókat palacsintává lapító bigfoot autók kisebb verziói. Ezek aknákat telepítenek, lőszert szállítanak vagy segítenek a sebesültek evakuálásában. Felszerelhetik őket gépfegyverekkel, de robbanóanyaggal is, utóbbi esetben szintén kamikaze eszközként működhetnek.
Decemberben az Ukrán Nemzeti Gárda 13. dandárja végre is hajtotta az ukrán hadsereg szerint az első teljesen robotizált kombinált fegyveres támadást. A dandár szóvivője, Volodimir Dehtyarjov hadnagy beszámolója szerint az orosz erők aknavetőkkel és a saját drónjaikról ledobott robbanóanyaggal próbálták megsemmisíteni a távirányítású járműveket, miközben az ukrán katonák a frontvonal mögötti bunkerből irányították a gépeiket.
A drónok azt mutatják, hogy aki gyorsabban alkalmazkodik, az nyeri a háborút
