Végképp demográfiai lejtőre került a magyar társadalom?
Az utóbbi 20 évben a 14 év alattiak száma 300 ezerrel csökkent, míg az időseké 433 ezerrel nőtt. És ez csak egy adat az elöregedő magyar társadalomról. HVG-ténytár.
| Népszámlálás 2022 |
| A tavalyi népszámlálással kapcsolatos további cikkeinket itt találja. |
A 2022-es népszámlálás adatai szerint a magyarországi települések kétharmadában már több a 65 év feletti, mint a 14 év alatti, azaz gyermekkorú lakos. Különösen a nagyobb városokra jellemző az elöregedés, a megyeszékhelyek közül még az e tekintetben legjobban álló Kecskeméten sincs háromnegyedannyi gyermek, mint ahány 65 év feletti. Vannak olyan nagyvárosok is (Eger, Salgótarján, Szekszárd és Zalaegerszeg), ahol ez az arány 50 százalék alatt van.
Budapesten is kevesebb mint 60 gyerek jut száz 65 év felettire, a legrosszabb helyzetű V. kerületben pedig mindössze 37. Országosan 14,5 százaléknyi gyermekre 20,5 százalék idős jut, azaz a gyermekek száma bő 70 százalékát teszi ki az idősekének.
Az utóbbi 20 évben a 14 év alattiak száma 300 ezerrel csökkent, míg az időseké 433 ezerrel nőtt. A mostani népszámlálás adatait a 2001-esekkel összehasonlítva kiderül, hogy a megyei jogú városokban egy kisvárosnyi lakossággal csökkent a gyermekek száma. Miskolcon közel 9 ezerrel él kevesebb gyermek, mint 20 éve, de Pécsett és Debrecenben is több mint 7 ezres, Szegeden pedig több mint 5 ezres a csökkenés. Budapesten mintegy 18 ezres a mínusz, csak a VIII. kerületben bő 5 ezerrel kevesebb gyermek él ma, mint 20 éve.
Vannak persze országrészek, ahol nő a gyermekek száma. Ez a helyzet egyrészt a budapesti és néhány más nagyváros körüli agglomeráció egyes településein és az ország keleti és északkeleti tájain. Az ezerfősnél nagyobb települések közül Szendrőládon, Hernádvécsén, Tiszaburán négyszer, Tiszabőn pedig egyenesen tízszer annyi a gyermek, mint a 65 év feletti. Persze e vidékeken az országos átlagnál rövidebb ideig élnek az emberek. E területek azok, ahol a gyermekek nagy része hátrányos körülmények között él: az Encsi, a Cigándi, a Szikszói, a Gönci és az Edelényi járásban egyaránt 60 százalék felett van a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya.
3 Responses
„A legutóbbi események fényében (terrorista támadások, iskolai lövöldözések) úgy gondolom, hogy ez akkor kezdődött, amikor Madelaine Murray O’Hare (megölték, tetemét csak néhány éve találták meg) arról panaszkodott, hogy nem akar imádkozást az iskoláinkban; és mi azt mondtuk rá, rendben van. Aztán valaki azt javasolta, ne olvassuk a Bibliát az iskolákban. Pedig a Biblia azt tanítja: ne ölj; ne lopj; és úgy szeresd barátodat, mint önmagadat. És mi erre is azt mondtuk, rendben van. Aztán Dr. Benjamin Spock azt mondta, testileg ne fenyítsük gyermekeinket amikor rosszalkodnak, mert kicsiny személyiségük eltorzul, és meglehet, hogy elrontjuk önbecsülésüket (Spock fia később öngyilkos lett). És mi erre is azt válaszoltuk, rendben van. Most meg azt kérdezzük magunktól, miért van az, hogy:
– a gyerekeknek nincs lelkiismeretük,
– nem tudják, mi a jó, és mi a rossz,
– nem zavarja őket, ha idegeneket megölnek, vagy akár osztálytársaikat.”
Valószínű, hogy ha elég mélyen elgondolkodnánk ezeken, lehet, hogy végül is rájönnénk a probléma kulcsára. Úgy vélem, nagy része van ebben, annak, hogy ‘AZT ARATJUK MOST LE, AMIT ELVETETTÜNK’.”
Minek szüljenek? Amíg Orbán van hatalmon nem szülünk. Nem is kell már több ember így is túl sokan vagyunk nézzük csak a közlekedést órákig tart mire nagy kocsisorba reggel bejut az ember a városba, munkából haza meg egy óra még kijut az ember a városból, tömött buszra villamosra fel se férsz pedig sűrítették járatokat és mégis zsúfoltság, étterembe egy szabad széket nem találsz. Így is túlnépesedtünk. Hova szülesünk még? Így is túl sokan vagyunk.
Magyarország lakossága 9 millió 400 ezer még ez is túl sok, 2060-ra 7 millióra csökken majd a lakosságszám egy ekkora nagyságú országnak nem is kell nagyobb népesség.