Csibi Sándor, a Magyar Energiaital Szövetség főtitkára a szervezet korábbi közleményét ajánlotta figyelmünkbe, melyben közölték: sajnálatosnak tartják, hogy két ismert politikus kiállt a nyilvánosság elé, és pontos információk hiányában megfogalmaztak – remélhetőleg csak – egy magánvéleményt, „amely nem fedi a valóságot, illetve csak féligazságokat tartalmaz.”
Például azt, hogy az elmúlt években az energiaital-fogyasztással kapcsolatban több súlyos eset is napvilágot látott, konkrétan pedig megnevezték a tavalyi hatvani tragédiát, amikor egy kisfiú veszítette életét. Ezzel szemben a valóság az, hogy az említett kisfiú halálához semmi köze nem volt az energiaitalnak, ezt pedig a kisfiú édesanyja is elmondta, tovább egyetlen eset sem volt, amikor kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy »pusztán« az energiaital fogyasztása bármilyen súlyos vagy életveszélyes esetet okozott volna
– fogalmazott a kommünikében Csibi.
Hollik István és Nacsa Lőrinc valóban megemlítette a bejelentésben, hogy a mentőszolgálat az elmúlt négy évben átlagosan évi száz olyan esetet rögzített, amikor 18 év alatti gyermeket energiaital miatt kellett kezelni. Hogy ezt az adatot honnan szedték, nem tudni. A 24.hu megkereste az Országos Mentőszolgálatot, többek közt kíváncsiak lettünk volna arra, hogy évekre bontva hány esetet látnak el az energiaital miatt, de Győrfi Pál szóvivő – írásos ígérete ellenére – többszöri érdeklődésünkre sem válaszolt.
Így maradt a Nemzeti Népegészségügyi Központ éves jelentése kiindulási pontnak. Ebben az áll, hogy 2022-ben összesen 26, 15 éven alulit regisztráltak, akinél legális élvezeti cikkek – vagyis cigaretta, kávé vagy energiaital – miatti mérgezéses tünetek fordultak elő, és további 19-et a 15–19 éves korosztályban.
A Magyar Energiaital Szövetség állítja, szeretné megvédeni a gyermekeket a veszélyektől, és következetesen hirdeti, hogy a gyermekek számára a koffeinfogyasztás nem ajánlott: tehát nemcsak az energiaital, hanem semmi, ami koffeint tartalmaz, így például a kóla sem.
A pontos tájékoztatás kedvéért szeretném megjegyezni, hogy egy liter kólában annyi cukor van, mint egy liter energiaitalban, és egy literben annyi koffein, amennyi egy doboz energiaitalban. A kólát szinte már családbarátként hirdetik, és literszámra töltenek magukba a fiatalok, legtöbbször úgy, hogy a szülő veszi meg. A koffein élettani hatása pedig ugyanaz. Ha tehát valóban az a cél, hogy a gyermekeket védjük meg a koffein fogyasztástól, és ennek csak a tiltás az egyetlen módja, akkor álláspontunk szerint tiltsunk be a részükre mindent, ami koffeint tartalmaz: kávét, energiaitalt és kólát is
– írta Csibi Sándor.
De akkor kinek van igaza?
Juhász Anna Evelin, az Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) Tudományos Bizottságának tagja a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a koffeintartalmú üdítőitaloknak, például a kólának a koffeintartalma jóval alacsonyabb, mint a kifejezett energiaitaloké, ugyanakkor igaz, hogy egy presszókávéban közel ugyanannyi koffein van, mint egy 250 ml-es kiszerelésű serkentőitalban.
Elmondta: az energiaital-fogyasztás biztonságáról jelenleg még nincs tudományos konszenzus. A gyártók szlogenjei szerint a serkentőitalok fogyasztása biztosítja a szellemi és a fizikális teljesítmény növeléséhez szükséges energiát.
Sportolókon végzett kutatások eredményei alapján elmondható, hogy a koffein sportteljesítmény-fokozó hatást tud kifejteni. Elsősorban hosszabb állóképességi teljesítmények fokozásáról, a kimerüléshez vezető időtartam megnyúlásáról, a fókuszérzet javulásáról számolnak be. Azonban egyre több tanulmány és esetleírás számolt be a serkentőitalok fogyasztásával összefüggésbe hozható (az esetek nagy részében 18 éven aluliakat érintő), nemkívánatos vagy éppen káros hatásokról, melyet elsősorban a koffein-túladagolás miatt bekövetkező szív- és érrendszeri események jelentenek
– fogalmazott a szakember.
Arra a kérdésre, milyen mértékű lehet az az energiaital-fogyasztás, amely már kockázatot jelenthet egy 18 évnél fiatalabb gyermeknek, Juhász Anna Evelin rámutatott, egy átlagos, 250 ml-es energiaital koffeintartalma 65–75 milligramm, igaz, már fellelhető a polcokon a 1,5–2 literes kiszerelés is, melynek a koffeintartalma elérheti az 1200 milligrammot is. Hozzátette, ez a mennyiség rövid időn belül elfogyasztva már kockázatosnak mondható. Ugyan az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015-ben megjelent állásfoglalása szerint a gyermekek (10–18 év) számára napi 3 mg/ttkg a biztonsággal fogyasztható felső határérték, a hangsúly a rövid időn belüli elfogyasztáson van – szögezte le.
A kockázat szerinte inkább abban rejlik, hogy a fiatalok számára szinte divatossá vált a fogyasztásuk, hiszen egy olcsó, könnyen elérhető serkentőitalról van szó, melyből rendszeresen naponta akár többször is fogyasztanak, ez pedig növeli a koffein-túladagolás kockázatát. A különböző ízesítések pedig kifejezetten hívogatók a fiatalok számára.
Egyetértett ezzel Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke is, aki leszögezte: gyermeknek az energiaital egyáltalán nem javasolt, hiszen egyetlen doboznyi energiaitalban több koffein van, mint amennyi biztonságos egy gyermek, de akár egy kiskamasz számára is.
A koffein és az energiaitalokban található serkentő összetevők gyermekeknél okozhatnak heves szívverést, szapora pulzust, fejfájást, szorongást, idegességet, „túlpörgést”, alvászavart, de akár hányást vagy hasmenést is. A krónikus betegséggel élő gyermekek esetén a mellékhatások kockázata nagyobb
– magyarázta.
Hozzátette, egy kutatás szerint már néhány korty energiaital egy kamasz stresszhormonok szintjét akár 74 százalékkal is megemeli. És ha a hatás ilyen drámai az egészséges, erős szívű fiatalokra, akkor különösen káros lehet a vérnyomásos betegekre. A ritmuszavar, a fejfájás, a magas vérnyomás és a szorongás is gyakori panasz – tette hozzá.
A hirtelen, nagy mennyiségben elfogyasztott energiaital koffeinmérgezést okozhat, ennek tünetei pedig „a megnövekedett vérnyomás és pulzusszám, a szívritmuszavarok, a koszorúérgörcs, de leírtak már szívinfarktust és kardiomiopátiát is. Emésztési és vesebetegségek is előfordulhatnak, mint a hányás, májgyulladás, veseelégtelenség vagy a metabolikus acidózis, az idegrendszeri mellékhatások közé pedig az epilepsziás rohamok, az agyi érgörcs, az agyvérzés, az akut pszichózis és a kockázati magatartásformák tartoznak.”
Felhívta a figyelmet egy új tanulmány eredményére is, mely szerint az energiaitalt fogyasztó kamaszok később gyakrabban válnak drogfogyasztóvá. Havasi Katalin szerint ez alapján kijelenthető, hogy az energiaital lehet az új kapudrog.
Egy válasz
Bizony, a gyerek inkább és könnyebben visz az iskolába egy dupla feketét, mint energiaitalt. 😛