Mérgezések sora, áramütés, ismeretlen gázok, kigyulladt gyártósor. Jegyzőkönyvek tanúskodnak a súlyos akkugyári balesetekről

„Elkezdtünk takarítani, majd hét-nyolc között kezdtük a cellákat kijáratni. Nyolc óra tájékán éreztünk egy erős, szúrós, fojtó szagot, többen is jeleztük a műszakvezetőnek. Bementünk az öltözőbe, ott négy modulos (az egyik speciális gyártósoron dolgozó egység tagja – a szerk.) ült és arra panaszkodott, hogy rosszul van. Nehéz légzés, szem- és szájszárazság. Az öltözőben is lehetett ezt a szagot érezni. Visszamentünk az ötös sorra a cellákat ellenőrizni, mert a sor elindult. Olyan fél tíz felé füstöt láttam a sorok legvégén. Ez a füst fehér színű volt, és át lehetett látni rajta. Szóltam a műszakvezetőnek, és erre ők azt mondták, ne keltsünk pánikot, mert jön az audit. Így bent maradtunk, amíg rosszul nem lettünk. Nehéz légzés, torokkaparás, szem- és szájszárazság, szédülés, hányás” – mondta egy másik munkás a kormányhivatal ellenőrének.

A vallomásokból összeáll a kirakós: ugyan kora reggel, az első műszakba belelógva volt egy ellenőrzés azon a területen, ahol január 18-án tűz volt, de a gépsort csak reggel nyolc után indították újra. Ezután kezdtek többen arra panaszkodni, hogy nincsenek jól.

A határozatból kiderült, hogy a csípős bűz miatt heten nem érezték biztonságban magukat, őket a műszakvezető beküldte a női öltözőbe.

Közben viszont már nem csak a gyár Modul elnevezésű részlegében, de egy másik részlegre, a Formázáshoz is eljutott a szag.

„Tíz óra körül már jobban kapart a torkom, kimentem a Modul épület elé a friss levegőre. Fél órát voltam a levegőn, utána a műszakvezetők információi alapján visszamentem a területre. Ezt követően elkezdtem fulladni, ez tizenegy óra körül lehetett. „Sándor” (az egyik vezető beosztású munkás – a szerk.) közölte, hogy el kell hagynunk a területet. „Andrea” és „Bea” kolléganőm segítettek kimenni az épületből, mert már nagyon fulladtam” – mondta egy harmadik munkás. (Munkatársainak és felettesének a nevét a kormányhatározatból kihúzták, így álnéven mutatjuk be őket.)

A hatóságoknak viszont csak ezután szólt az egyik munkás, hogy a gyár területén valami nagyon nincs rendben. A helyszínre a mentők mellett pedig a katasztrófavédelem is kivonult, ők a levegőben hidrogén-cianidot és ammóniát találtak. Azok a munkások, akik rosszul lettek, a Modul, valamint a Formázás részlegen dolgoztak, vagy a női öltözőben tartózkodtak.

Bár a kormányhivatali határozat nem jelöli meg pontosan, hogy mi okozhatta a január 18-i tüzet, majd január 19-én azt, hogy többen is rosszul lettek, megpróbálták kideríteni, hogy mi vezethetett idáig. Azokat a gépeket, amivel a Formázás és a Modul részlegen dolgoztak, 2021 nyarán helyezték üzembe, de nem véglegesen: az üzembehelyezést végző szakember 180 napos próbaidőt határozott meg. A januári baleseteknél viszont ez a 180 nap már lejárt, január 13-ig mindkét gépsort üzembe kellett volna helyezni.

Mivel az SK sem korábban, sem jelen cikkünkkel kapcsolatban nem reagált, így arról nincsenek információink, hogy miért nem véglegesítették a gépeket. Egy ilyen eset után viszont alapvetésnek kellene lennie, hogy a gépsorok működését azonnal felülvizsgálják és véglegesítik, az üzembe helyezésüket, vagyis szakértő vizsgálja felül a gépet, jelentést készít róla, majd az ő tapasztalatai alapján módosításokat végeznek el rajta, végül átadják. Ez viszont hónapokkal később sem történt meg – derült ki a baleset utáni kormányhivatali ellenőrzések határozataiból.

A balesetek és munkásaik veszélyeztetése miatt az SK büntetést kapott:

1 579 500 forintot kellett befizetnie.

Több olyan, kisebb balesetről is tudunk, amelyek az SK Battery komáromi üzemében történtek, a cég mégis minimális büntetésekkel, vagy figyelmeztetésekkel, pénzbírság nélkül úszta meg őket. Van például egy olyan 2022-es határozat, amelyben egy egy évvel korábbi esetet említenek, amikor 29 munkás volt kitéve úgynevezett fokozott expozíciónak, vagyis nagy mennyiségben érte őket rákkeltő anyag vagy hosszú ideig tartózkodtak ilyen közelében. Az SK Battery ugyanis rákkeltő anyagokkal dolgozik, de az nem nyilvános, hogy pontosan mikkel. Olyannyira nem, hogy azt több kormányhivatali határozat is rögzíti, hogy a saját munkásaikat sem feltétlenül tájékoztatta arról, hogy pontosan milyen anyagokkal dolgoznak. Sőt, megfelelő védőfelszerelést sem mindig kaptak.

2021 júniusában volt egy olyan mérgezés is, ahol három munkás részint azért lett rosszul, mert nem volt megfelelő a munkafelszerelése. A gyártás során megsérült akkucellákat vízzel telt görgős tartályokban, úgynevezett water tankekben tárolták a baleset idején. Ezeket a hibás cellákat azért teszik vízbe, hogy ne gyulladhassanak meg, a cella viszont ilyenkor szivárog, a vízben pedig hidrogén vagy hidrogén-fluorid szabadulhat fel. Ez utóbbi súlyosan rákkeltő, mérgező anyag. Ha valaki hidrogén-fluoridot nyel vagy lélegez be, akár bele is halhat a mérgezésbe. A gáznak azonban mellékhatásai is vannak: bőrégést, szemkárosodást vagy hosszabb idő után akár csontkárosodást is okozhat.

A water tankek tartalmát egy nagyobb, szintén vízzel töltött tartályba (IBC tartály) töltik át, amelyeket már egyenesen a megsemmisítőbe visznek. Azonban a két évvel ezelőtti mérgezések idején az SK-nak nem volt megsemmisítője, így az IBC-ket egy gyáron kívüli üzembe vitték.

2021 nyarán az SK egyik csoportvezetője három olyan munkást bízott meg azzal, hogy a water tankek tartalmát pakolják IBC-kbe, akik próbaidejüket töltötték a gyárnál, vagyis néhány hete, hónapja lehettek a cégnél. A három munkásnak a hordók tartalmának leeresztése után tiszta vízzel fel is kellett töltenie azokat.

A három munkás a Modul részleg épülete mellett töltötte át a mérgező folyadékot az IBC tartályba. A Modul melletti részt viszont nem erre találták ki, a mérgezés idején ott nem volt kiépítve olyan berendezés, amely elszívta volna a mérges gázokat. A cellákból hidrogén-fluorid szabadult fel, amit a munkások belélegezhettek, ugyanis mindhárman kórházba kerültek. Sem ők, sem a körülöttük lévők nem voltak védve a gáztól.

Az átrakodást végző munkás egy plexi arcvédőt, vegyszerálló kesztyűt és orvosi maszkot kapott, majd az első tünetei után adtak neki egy szűrőbetétes félálarcot és egy hosszúmandzsettás, vegyszerálló védőkesztyűt is. Két társának azonban csak plexi jutott. Mire elég egy orvosi maszk? Arra, amire 2021-ben mindenki használta, és amiért az SK-ban is kötelező volt: hogy megfogja a koronavírust. Hidrogén-fluorid ellen, ahogy azt a munkások példája is mutatja, semmit nem ér.

A súlyos mérgezés miatt az SK 360 ezer forintos bírságot kapott.

Hasonlóan súlyos ügy, amelyről lapunknak említés szintjén már beszélt korábban Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is: 2021-ben több dolgozó szervezetében nikkelt találtak. Az általunk megszerzett határozatból most kiderült:

összesen 48 komáromi munkás szervezetében mutattak ki nikkelt 2022 tavaszán.

Az SK ennek ellenére csak annyit jelentett be, hogy öt ember szervezetében mutattak ki nikkelt. A munkásoktól vizeletmintákat vettek közvetlenül műszak után, nikkel mellett pedig többeknél más, az emberi szervezetbe még nyomelemként sem való anyagot is találtak: a mintákban volt metanol, alumínium, króm és kobalt is. Ezt a mérgezéses ügyet az SK egy figyelmeztetéssel megúszta, ahogy azt is, hogy három hónappal később még mindig nagyon magas volt a nikkel koncentrációja a munkások mintáiban.

2022 tavaszán egy magyar munkást ért baleset az SK-ban, amikor egy olyan géppel dolgozott, amellyel az akkumulátorok pozitív és negatív csatlakozóit rögzítik. A munkás kinyitotta a gépet, az pedig leállt, de feltehetőleg nem teljesen. A balesetet szűkszavúan leíró kormányhivatali határozat szerint a munkás kisujja érhetett gép ionizálójához, amiben még áram volt, az pedig megcsapta a munkást. A baleset után az SK azonnal befedte ezekben gépekben az ionizálókat.

Tavaly szeptemberben ismét tűz volt Komáromban. Egy cella gyulladt meg azóta sem tisztázott körülmények között a gyárnak abban a részlegében, ahol az akkumulátorokat gáztalanítják. Bár a tüzet a munkások eloltották, de egyikük sem viselt olyan eszközöket, amelyek védték volna őket az akkumulátorokból felszabadult mérges gázoktól. Nem önszántukból oltottak maszkok nélkül: a kormányhivatal beszámolója szerint a részlegen nem volt olyan védőfelszerelés kihelyezve, amit egy ilyen helyzetben használni lehetett volna.

Iváncsán sem kerek minden

Az SK az eddigi legnagyobb büntetését nem a komáromi balesetek, hanem egy 2023-as iváncsai botrány miatt kapta. Erről az esetről nyár elején a Szabad Európa számolt be, a lap megírta, hogy többtucatnyian lettek rosszul az iváncsai gyár Elektróda nevű részlegében.

Az általunk megszerzett dokumentumok szerint 12-en lettek rosszul az Elektródában, amikor egy NCM nevű anyag szabadult fel. Az NCM kobalt, lítium, mangán, nikkel, hidrid és dioxigén keveréke, rákkeltő anyag. Az iváncsai történet különlegessége, hogy a keveréket belélegző 12 ember egyike sem volt közvetlenül az SK alkalmazottja, mindannyian alvállalkozó cégeken keresztül voltak a gyár területén. Egyikük sem volt kezdő: az SK komáromi üzemében tanulták a munkát, onnan tették át őket Iváncsára.

Bár nem voltak kezdők, az SK elfelejtette őket tájékoztatni arról, hogy pontosan mi is lesz a feladatuk: a kormányhivatal határozatából kiderült, hogy volt köztük olyan, aki azt vallotta, nem tájékoztatták arról, hogy NCM-mel kell dolgoznia. Sőt, az SK arról sem tájékoztatott senkit a munkások közül, hogy a gyár területén rákkeltő anyagok vannak. Sehol nem voltak az NCM jelenlétére figyelmeztető jelzések, nem volt légtérmérés sem, amivel a levegő szennyezettségét vizsgálták volna.

A gyárnak nem volt ilyen rendkívüli helyzetekre menekülési, mentési, vagy baleset-elhárítási terve, nem volt olyan öltözőjük sem, ami a rákkeltő anyagokkal dolgozókat elkülönített volna mindenki mástól, amíg le nem mosakodnak, szennyezett ruháikat le nem veszik. Azoknak, akik rákkeltőkkel dolgoztak, nem volt elég tisztálkodószerük, ami pedig volt, az nem volt elég jó minőségű. Az NCM jelenléte miatt pedig a gyár területére sem tudtak belépni a hatóságok emberei, csupán mellette, speciális védőfelszerelésben készítettek fotókat és videókat.

Ha mindebből bárki arra következtetne, hogy az iváncsai SK emiatt óriási büntetést kapott, ki kell ábrándítsuk: 14 millió forintot kellett befizetnie.

A tizennégymilliós bírságot azonban nem csak a mérgezés miatt kapta, hanem azért, mert nem jelentette be, hogy a gyárban rákkeltő anyaggal is dolgoznak. Az SK ráadásul az eset után letagadta nyár eleji közleményében, hogy tömeges mérgezésről lenne szó. Az iváncsai akkugyár pedig augusztusban megkapta a környezethasználati engedélyét.

A cikkünkben szereplő esetek röviden: