Lehetne ezt konzervativizmusnak nevezni, illetve talán pár éve még lehetett volna, persze már akkor is tévedés volt, most viszont már inkább hazugság. Attól függően, hogy ki terjeszti: önhazugság, ha a konzervatív Fidesz-szavazó, sima hazugság, ha a Fidesz. A konzervativizmus ugyanis a régi, tradicionális értékek tiszteletét jelenti. Márpedig nem tudomást venni a tudomány eredményeiről, a puszta tényekről, elutasítani az evidenciákat sosem volt érték. Ha az lett volna, még mindig barlangban laknánk, mert az elődeink utálták volna, hogy feltalálták a házakat, és autóink se lennének, mert a kerék undorító ármánykodás. Tudta? A Soros György behozná a kerekeket Magyarországra! Ez veszélyes!

Márpedig az, hogy a homoszexualitástól nem kell és nem is lehet megvédeni senkit, egyszerű, tudományosan is százféleképpen bizonyított tény. És nem,

nem arra a kérdésre adott válasz a tény, hogy lehet-e gyógyítani a homoszexualitást vagy sem, hanem az, hogy nem szükséges.

Mert a homoszexualitás nem negatív dolog, nem okoz kellemetlen változást sem az egyén, sem a környezete számára, mint egy betegség, ami roncsolja a sejteket és megfertőzi a többieket. Még aki viszolyog is attól, hogy elképzelje két azonos nemű ember szexuális érintkezését, annak sincs semmi oka tartani a homoszexuálisoktól, mert attól, hogy léteznek ilyesmik a világban, ő nem fog homoszexuálissá válni, a homoszexuális illető nyilvánvalóan nem akar majd épp vele szexelni, és az emberiség sem fog tőle kihalni, mert ahhoz kevesen vannak. Ha már valamitől félni kell egy ország népességszámának alakulásával kapcsolatban, az a homofób kormány és közhangulat miatti kivándorlás.

És ezek csak az alapvetések, mert abba tényleg kár is belemenni, hogy egy értelmes, olvasni, sőt összetett mondatokból álló bekezdéseket és oldalakat értelmezni tudó emberek szexuális irányultsága vagy pláne nemi identitása megváltozik egy regénytől, amiben melegek vannak, hiszen ennek a baromságnak kevesebb alapja van, mint a laposföld-elméletnek.

De hát ezt a kormány tagjai sem gondolják így (jó, oké, vannak köztük páran, különösképp a KDNP-ben, akik valószínűleg a laposföldnél meredekebb dolgokat is igaznak vélnek; rájuk a következő sorok nem vonatkoznak). Ők csak annyit gondolnak, ahogy már írtam, hogy visszafelé kell menni a múltba. Főispánok kellenek, amiről a legtöbb magyar már arra sem emlékszik a törikönyvből, hogy pontosan mit is jelent, de olyan jó régiesen hangzik, mint hogy handzsár, az is milyen jó szó már.

Főispánok és vármegyék, egy olyan országban, ahol nemhogy várak nincsenek már, de még a várromok is olyanok, hogy az ember észre se venné őket, ha nem írná ki a Google Maps, hogy az a két kődarab, amin áll, az egyébként az. Ami vár pedig mégis áll még, az nagyon helyesen múzeum, bemutatja, milyen volt a múlt, ahonnan hála a jó égnek sikerült továbblépnünk, ezért lehet a kedves látogatónak vagy a papájának meg a mamájának autója, saját bankszámlája és pudlija piros masnival a frissen nyírt bundácskájában, a polgármester úrnak meg szép lyukas zoknija az adriai jachton szexelgetve.

De akkor is. Egyrészt arra az időre már senki nem emlékszik. Jó, hát másra se nagyon, arra se, hogy az elmúlt tizenkét évben pont nem Gyurcsány volt hatalmon, így ő nem is akadályozhatta meg a tanárok fizetésemelését; de azért ez még van, akiben halványan felsejlik, mint villódzó neonkérdőjel a még pislákoló agyban. De azt, hogy régen minden olyan dicső volt, hátrafelé nyilazva vertük vissza a nyüszítő brüsszeli kutyákat, és a magyar volt az egyetlen igazán erős nép széles e világon, azt máris nehezebb megcáfolni. Ez egy. Kettő, hogy akkoriban, amikor a főispán aláírása még nem online érkezett egy pdf-dokumentum alján – Orwell és Huxley is kevés volt ahhoz, hogy ilyet kitaláljanak, ilyen szintű hülyeség előrelátásához az összes sírból kikelt Nobel-díjas író fantáziája se lett volna elég gazdag –, hanem tényleg ispán volt és tényleg volt vár a vármegyében, akkor nem volt kérdés, hogy ki kussol, és ki uralkodik. Röviden: mindenki kussol, és az uralkodik, akinek a király megengedi.

Azért ez elég közel áll Orbán Viktor világnézetéhez, nem?

Az ispán vesszőzött vagy kardlapozott fejlettségtől és infrastruktúrától függően, a vármegye virágzott a beszedett tizedektől, kilencedektől, nyolcadoktól és a többitől, nem riogatott inflációval és lombkorona nélküli lombkoronasétányokkal a sok rohadék szabad médium, a melegek pedig perverzek és aberráltak voltak. Jó, hát itt kicsit keverednek a korszakok, mert utóbbiról tényleg pont kicsit több feljegyzés van a Harmadik Birodalom idejéből, mint a török hódoltság utánról, de mindegy,

ha régen volt, akkor jó volt. Legalábbis a Fidesznek.

Addig se kell a jelennel foglalkozni, addig se kell a perceket számolni, mikor éri utol a magyar infláció a nigériait, ha már az EU-ban mindenkit sikerrel lehagytunk, mikor mond fel az utolsó tanár is, és mikor kerül olyan helyzetbe az ország gazdasága, amikor már kevés lesz bevetni utolsó fegyverünket a koldulás érdekében: az állampapírokat hirdető Hosszú Katinkát. Oldjuk meg a múlt problémáit, addig se aggasztja a hülye választót a valóság.

Amúgy pedig lehetne jó oldala is ennek a fóliázgatásnak, már ha legalább ezt képesek lennének rendesen csinálni. Mert még ezt sem képesek: a rendszer egyik első íróáldozata, Papp Dóra twittelte ki a héten, hogy ha már úgyis annyira belelendültek a cenzorok, azt a könyvét is lefóliázták, amelyben amúgy nincsenek is meleg szereplők. Ami felveti a kérdést, mi alapján és egyáltalán ki választja ki, mit kell lefóliázni, és mit nem? (A Libriben a melegellenes törvény miatt fólizátak le egyes könyveket, amelyekben akár csak mellékszálként jelenik meg a homoszexualitás, miután 1 millió forintra büntette őket a Sára Botond főispán vezette Fővárosi Kormányhivatal.)

Tisztességesen kéne csinálni, még ha velejéig tisztességtelen is. Tessék keríteni pár ezer lelkes önkéntest, legyen valami haszna a plakáttépegetésen kívül a Fidelitasnak, vagy ha már úgyis a Fidesz elitképzője, az MCC vette meg a Librit, ott vannak a derék hallgatók, ne csak üljenek egész nap az iskolapadban a migráció káros hatásait hallgatva: tessék beküldeni őket a könyvesboltokba. Olvassák végig a könyveket, és döntsenek lelkiismeretes cenzorként akkor, amikor eljutnak a tartalomjegyzékig.

Akkor legalább lenne pár ezer fideszes, aki találkozott már életében átélhetően, érzékenyen megírt meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű sorstörténetekkel. Akkor legalább megértenének valamit abból, mit jelent melegként élni, pláne egy ilyen társadalomban, mint amit ők maguk hoztak létre. Akkor lenne valami fogalmuk arról, mit jelent egy transzneműnek tükörbe nézni, és szégyent, haragot vagy szomorúságot érezni a saját teste miatt. Akkor, beleolvasva ezekbe a könyvekbe, legalább pár szóval közelebb kerülnének ahhoz a boldogsághoz, milyen lehet egyszer végre szabadon megélni a saját identitásunkat.

Aztán mehet rá a fólia. Ha még mindig lesz kedvük hozzá.