Volt egyszer egy orvos. Dr. Kaló Emil kardiológus-belgyógyász 2016. május 12-én hunyt el, de emlékezete ma is él. Olyannyira, hogy – ilyen még nem volt a Privát Félmúlt kiadványsorozat történetében – posztumusz, azaz a szerző halálát követően jelennek meg írásai a várostörténeti sorozat részeként. A kötetbemutató március 27-én, délután 5 órától lesz a miskolci Földes gimnázium dísztermében. Azért ott, mert Dr. Kaló Emil ott érettségizett, ő maga pedig a Földes Ferenc Gimnázium Öregdiák Egyesület tiszteletbeli elnöke volt.
– Édesapám rendszeresen posztolt a Facebookon sokféle témában – mondta lapunknak dr. Kaló Ágnes, az orvos lánya. Mint mesélte (a vele folytatott beszélgetés alapján nemrégiben már írtunk a kötetről – a szerk.) a bejegyzések apropóján keresték meg a sorozat szerkesztői, hogy válogathatnak-e belőlük a kötetbe.
Dr. Kaló Emil az Ózdhoz közeli Csokvaományban született 1941-ben, 1966-tól dolgozott a megyei kórházban 45 éven át. Hetvenéves volt, amikor abbahagyta a munkát.
Az öreg halász és az orvos
– Mindig szeretett valamilyen értelmes tevékenységet keresni, találni magának, így volt ez a nyugdíjas éveiben is, ekkor kezdett bele az írásba is. Nagyon sokat írt. A Facebook-bejegyzései olyanok voltak, mintha blogot írna, sok mindent feljegyzett a családjáról, utazásaikról és orvoslással kapcsolatos élményeiről, őszintén mondta el véleményét az egészségügyről, írt hitvallásáról, meglátásáról, személyes gondolatairól – árulta el a lánya. A Privát Félmúlt kiadványsorozat szerkesztői az orvoslással kapcsolatos bejegyzésekből válogattak, a kötet címe Az öreg halász és az orvos lett, ehhez az egyik bejegyzés adta az ötletet:
Középiskolás koromban olvastam először Az öreg halász és a tengert. Nem értettem. Orvosként aztán a mondanivalóját magamévá tettem. Lényege: az embert el lehet pusztítani, de legyőzni soha.
A kiadvány egyébként két részből áll, az első az említett válogatás rövid, címmel ellátott szösszenetek formájában. Érdekességük, hogy a történeteket mindig úgy meséli el, hogy az orvosi titok megmaradjon, de az egyes esetekből levonja a tanulságot. Mesél hirtelen halálról, életről, kollégákról, hálapénzről, orvosi közszereplésről, igazságszolgáltatásról vagy épp arról, hogy mibe törött bele a bicskája.
A kiadvány második része az emlékezésé, ahol a család (felesége, aki a Földes-gimnázium tanára volt, két gyermeke, Ágnes és Zoltán, valamint dr. Kaló Emil bátyja, Tibor) emlékező írásai mellett Iván Tamás, valamint Szunyogh László, Miskolc főépítésze, azaz barátok sorai olvashatók.
