Tóta W. Az orbánizmus sikere Magyarországra korlátozódik

A magyar kormánnyal egyetértő halmazok megtalálhatók mindenfelé, de sehol sem képesek tartósan megragadni a hatalmat, nemhogy hegemóniát építeni. Ebben szerepet játszik az is, hogy ezek az emberek jellemzően tülkökkel a fejükön kérik számon a gyíkembereken a pizzába sütött keresztény gyermekek vérét – a magyar észjárással leginkább a QAnon, a Querdenken és a hasonló holdkóros mozgalmak rezegnek együtt spirituálisan.

Hogyan lehetséges, hogy míg nálunk teljhatalmat ért ez az irányvonal, mindenhol máshol marginális szubkultúraként létezik?

Elméletileg létezne egy tisztességes megoldás. Eszerint a magyarok annyira különböznek Európa minden népétől, hogy az ő politikai akaratukat egészen más pártrendszer képezi le, mint a szlovákokét vagy a románokét. Mintha kilencmillió aztékot ejtőernyőznének le a Kárpát-medencébe, aztán ők persze mást gondolnak az emberáldozatról, mint a környező népek.

Csakhogy mi nem most érkeztünk, nem vagyunk különlegesek; pont ugyanolyan autókra, csokoládékra és mobiltelefonokra fáj a fogunk. A politika az egyetlen kivétel: mi a nacionalista, moszkovita egypártrendszerre esküszünk, miközben egyetlen szomszédunk sem süllyedt idáig. Az orbánizmus sikere Magyarországra korlátozódik. Nem lép ki a határon, és nem befolyásolják a külső események.

Nos, vajon mit gondolunk a pókerjátékosról, aki meghazudtol minden statisztikai esélyt? Mi a titka annak, aki valahogy folyton nyer a lóversenyen?

Igen. Az, hogy csal.

Nem olyan bumfordi módon csal nagyot, mint Fehéroroszország, hogy a választáson elsüllyesztik az ellenzéki szavazatokat. Sok kicsit csal, a folyamat minden stációjában, és ezek összegéből jön ki a pálya dőlésszöge. http://hvg.hu