Lutz Gizi. Nyilas emlékhellyé alakították Szálasi Ferenc özvegyének sírját a Farkasréti temetőben

7 Responses

1. Nagy álmom, hogy 2030-ig legyen magyar euró és még az én életemben Európai Egyesült Államok.

   4

   2

   Válasz

   1. Te vagy az feri!?
      Megint sok volt a kannásbor.

      3

      6

      Válasz

2. A tücsök egész nyáron henyélt és hegedült, a hangya dolgozott és gyűjtögetett. Télen mindkettő belekerült a kajádba.

   2

   Válasz

3. Húzzál el innen!

   „Lucz Gizella Franciska 1906. október 21-én született Lutz Ferenc géplakatos mester és Köhler Katalin gyermekeként Budapest IX. kerületében. A soroksári úti elemi iskolában, majd a Teleki Blanka Felsőkereskedelmi Középiskolában végezte tanulmányait. Később zongorázni tanult Thoma József zongoratanártól. Megismerkedett Szálasi Ferenccel, akinek 1927-től a menyasszonya lett. A második világháború vége felé, Mattseeben házasodtak össze, Adolf Hitler és Eva Braun esküvője napján, 1945. április 29-én. Lutz Gizellát az amerikai hadsereg 1945. július 3-án letartóztatta Gyula fivérével együtt és kiadták őket Magyarországnak. Férjét, Szálasi Ferencet, 1946. március 12-én felakasztották, Luczot 12 évi börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban szabadult ki a börtönből. Szabadulása után takarítónőként, harisnyajavítóként és zongoratanárként dolgozott. A kistarcsai női börtönévekre fogolytársaival együtt 1992-ben Almási Tamás Ítéletlenül című filmjében emlékezett. Ebben az évben hunyt el (születési anyakönyve utólagos bejegyzése 1993-at jelöl, így lehetséges, hogy ez a halál éve), a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.”

   2

   2

   Válasz

4. „A zsidó származású történész szerint „kevésbé rossz volt” az izraeliták számára Szálasi hatalma, mint Sztójayé. Új kötetében tárgyilagosan kívánta elemezni a nyilas vezért.

   Lumpen elemekből állt, guruló márkák segítették a kezdetektől, ő felelős a holokausztban meghalt magyar zsidó áldozatok többségéért – többek között ezeket a tévhitek cáfolja Karsai László új, Szálasi Ferenc – Politikai életrajz című kötetében. Hangsúlyozta, nem rehabilitálni kívánja a nyilas vezért és pártját, hanem tárgyilagosan elemezni. A munkát a lektor, Molnár Judit és a szerző mutatta be Szegeden.

   Szálasi Ferenc szinte grafomániás volt, elsősorban a börtönben írt sokat, 1938 és 1940 között a szegedi Csillagban is raboskodott. Habár Karsai László is igen sokat publikált az utóbbi évtizedekben, azonban a Szálasi-életrajz ügyében nem vádolható hasonló jelzőkkel, mint a nyilas vezető, mert kerek 30 éve merült fel a téma, a könyv azonban csak most jelent meg. 1986-ban ő fejezte be apja, Karsai Elek Szálasi-per című forrásközlő kötetét. Végül fia biztatására állt neki újból a munkának 2007-ben, a Washingtonban töltött idő alatt tudott a legtöbbet dolgozni, így 2011-ben lezajlott az akadémián egy műhelyvitája a kéziratnak, végül 2016-ban jelentette meg a könyvet.”

   2

   2

   Válasz

5. Ez aza Szálasi, aki együtt ült Rákosival a szegedi Csillag börtönben? ????

   Válasz

6. „– Elutazik? – csóválta a fejét a hangya. – Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd?
   – Nem járok én vendégségbe – mondta a tücsök -, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok…
   – Elárulná, hová utazik? – mosolygott rá a hangya.
   – Párizsba – mondta a tücsök.
   – Párizsba?
   A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt.
   – Tréfál, kedves szomszéd? – kérdezte kissé emelt hangon. – Miből telne magának arra,
   hogy Párizsban töltse a telet?
   – Meghívtak… a Conservatoire… – mondta a tücsök. – Hangversenyeken hegedülök…
   A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a
   tücsköt:
   – Tekintettel a régi ismeretségre… elintézne egy számomra fontos ügyet?
   – Kérem, nagyon szívesen… – biztatta a tücsök – csak mondja, szomszéd úr…
   – Arra kérném – mondta a hangya -, hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és
   mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem.
   1975
   ______
   forrás: Hajnóczy Péter: A fűtő. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1975”

   2

   Válasz