Megsemmisítették az ezzel ellentétes kúriai döntést, mert az alkotmánybírák szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdésre akár az igenek, akár a nemek kerülnének többségbe, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni. Kérdés, mi lesz most, hiszen az országgyűlés négy másik „gyermekvédelminek” nevezett kérdésről már kiírta a népszavazást, és legközelebb csak februárban tart rendes ülést.

A Kúria októberben megsemmisítette a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérdést hitelesítő határozatát, mert úgy ítélte meg: amennyiben a feltenni szándékozott népszavazási kérdés alapján a „nem” válaszok kerülnek többségbe, az Országgyűlés olyan jogalkotásra lenne köteles, amely a kiskorúak minden csoportja tekintetében tiltaná a nemátalakító kezelések elérhetőségét generálisan is. Így minden kiskorú alapjoggyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná. Jogi problémákat okozna az „igen”-ek egyébként kevéssé valószínű győzelme is.

A kormány emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „a kérdés értelmezése során a lényeges értelmének a megváltoztatása, annak feldúsítása vagy egyes elemeinek a kihagyása, illetve ahhoz nyelvtanilag nem kapcsolható tartalom párosítása azzal az eredménnyel jár, hogy a Kúria végső soron nem a szervező által népszavazásra javasolt kérdés, hanem egy fikció hitelesítéséről dönt”.https://hvg.hu/itthon/20211216_Alkotmanybirosag_nepszavazas_kiskoruak_nematalakitasa