Szeméremcsont-gyulladással bajlódik. Nemes Rita nem juthat Tokióba

A helyzet egyértelmű

Bár a sportoló szíve szerint rajthoz állt volna a hét végén, de egy többszereplős és többkörös egyeztetés végén, amelyben Nemes Ritán kívül edzője, Szabó Dezső, a DVTK atlétikai szakosztályának vezetője, Szász László és nem utolsósorban Spiriev Attila, a Magyar Atlétikai Szövetség kiemelt atlétikai programjának szakmai vezetője vett részt, az olimpiával kapcsolatosan fájó döntés született.

– Beszéltünk erről hosszan minden érintettel, Ritával, az edzőjével, a szakosztályvezetőjével, és a helyzet egyértelmű: nem szabad kockáztatni a sportoló szerepeltetését a mostani versenyen, mert ez a jövőbeni karrierjét veszélyeztethetné – jelentette ki Spiriev Attila, majd így folytatta: – Nemes Rita az elmúlt időszakban megmutatta, hogy a világ élmezőnyébe kerülhet, gondolok itt elsősorban az idei fedett pályás Európa-bajnokságon elért hatodik helyére, illetve arra, hogy több számban is jelentős fejlődést mutatott. Ezekre tekintettel, mivel nem gyógyult ki teljesen a sérüléséből, és nem tud olyan állapotban versenyezni, amivel teljesítőképessége maximumát hozhatná, és a mostani versenyzéssel komoly veszélybe sodorhatná saját jövőjét, jobb, ha most nem áll rajthoz. És lehet, hogy fájó ezt kimondani, hiszen ezzel egy álom, a tokiói indulása is elvész, de tovább kell látni a holnapnál, hiszen 2023-ban Magyarország világbajnokságot rendez, és rá egy évre, vagyis három esztendő múlva Párizsban lesz még olimpia. A legfontosabb Rita számára most az, hogy teljesen jöjjön rendbe a sérülése, és csak utána térjen vissza a versenypályára.

Makacs sérülés

A diósgyőri sportoló nemcsak versenyre nem megy, hanem az edzések látogatását is felfüggesztette.

– Sajnos, szeméremcsont-gyulladással bajlódok. Ez egy makacs sérülés, olyan kellemetlen, mint egy csonthártyagyulladás, a hajlító- és kötőizmok innen erednek, és hosszadalmas a gyógyulása, felgyorsítani nem lehet, idő kell a kipihenéséhez – mondta Nemes Rita. – Sok mindent tudok csinálni így is, csak éppen a sprintet nem. A múlt héten 150 métereket futottunk, és éreztem, hogy erős a tempó, ez még nem nekem való, úgyhogy inkább nem kockáztatunk. Ha egy számról lenne szó, akkor talán igen, de itt hetet kell egymás után teljesíteni, és ez most sok lenne. A hétvégi versenyt és ezzel együtt a tokiói álmot is el kellett engednem annak érdekében, hogy meg­gyógyuljak. Innentől kezdve, amíg teljesen egészséges nem leszek, le kell álljak, tulajdonképpen nyári szünetet kaptam, mert edzésekre sem járok majd, persze gyógytorna és úszás lesz bőven. Nyilván nem örülök annak, hogy ez így történt, mert nagyon szerettem volna odatenni magam és jó eredményt elérni, de biztosan oka van ennek, és az élet majd valahol visszaadja, amit most elvett.

boon.hu infó