Az egyik legrosszabb levegőjű uniós ország vagyunk: szakemberek szerint drasztikus lépések sem életszerűtlenek annak érdekében, hogy változtathassunk

Magyarország nem áll jól légszennyezettség terén: bár globális összehasonlításban azt látjuk, hogy Indiában, Iránban vagy Pakisztánban a légszennyezettség összehasonlíthatatlanul nagyobb problémát jelent, mint sok afrikai nagyvárosban vagy Magyarországon, uniós szinten rossz mutatókkal rendelkezünk – mondta el az InfoRádiónak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„Bulgária után rendre nálunk, Lengyelországban vagy Romániában halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt. Ezen belül látszik, hogy az ország két kritikus pontja az észak-magyarországi régió, ezen belül is a Sajó völgye és Miskolc, valamint Budapest: itt a legrosszabb a levegőminőség” – mondta a szakember.

Sok halálért felel

Mindennek meg is van az eredménye: évente 13 ezer magyar hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. Számos szív- és érrendszeri probléma, agyvérzés, trombózis kialakulásáért lehet felelős a légszennyezettség, emellett különböző légúti megbetegedések, a tüdőrákok és a krónikus obtruktív tüdőbetegség (COPD) 30-40 százalékáért a rossz levegő felel. Mindezek miatt Simon Gergely szerint

a légszennyezettség egyértelműen az egyik vezető halálok

itthon, ráadásul számos kutatás rávilágított arra is, hogy sokkal halálosabb a koronavírus-járvány is azokon a területeken, ahol rossz a levegő.

Lezárások kellhetnek

A Greenpeace a helyzet javításának érdekében igyekszik együttműködni a fővárossal: több körben egyeztettek Budapest vezetésével, melynek során arra igyekeznek emlékeztetni a városvezetést, hogy számos nyugat-európai, sőt már kelet-európai város is úgy döntött, nem engedi behajtani a nagyon szennyező járműveket.

„Ennek az lett a következménye, hogy radikálisan nőtt régiónkban a használt dízelautók eladása. Épp ezért Budapest vezetésétől is hasonló intézkedéseket várunk, szeretnénk, hogy Budapestről is kezdjék el kitiltani a régi, szennyező járműveket” – mondta Simon Gergely. Hozzátette: ezt kérő petíciójukat 30 ezer ember írta alá.

Drasztikus lépések is működhetnek

A Városliget kapcsán azt mondta, jó trendnek tartja, ha különösen a közparkok belsejében korlátozzák a forgalmat.

„Tele van városi autópályákkal Budapest, miközben látszik, hogy azok a települések a legkedveltebbek és legélhetőbbek, amelyekben az emberek használhatják a várost, nem az autók”

– fogalmazott Simon Gergely.

Elmondása szerint egyébként nem ritka a drasztikus változtatások bevezetése: sok város vezet be behajtási díjat, tiltja ki a szennyező járműveket.

„Amszterdamban vagy Koppenhágában program van a parkolóhelyek megszüntetésére, Brüsszel pedig a közelmúltban jelentett be egységes, 30 kilométer/órás sebességhatárt, hogy a balesetek kevésbé legyenek halálosak, illetve kevésbé legyen kényelmes autóval közlekedni a városban” – foglalta össze.

8 Responses

  1. No de egyelőre még ott tartunk, hogy a fogyatékos tahók, miután megrakták PET-palackkal a kazánt, előveszik a dízelt, kszédülnek vele Bánkútra agonizálni a maguk okozta dugóban.

    3
    2
  2. Ha egy házba főleg megyeszékhelyen, nagyvárosban be van vezetve a gáz akkor mi indokolja hogy ott fával is fűtsenek. Vagy az egyik vagy a másik. Álljon sarkára a hatóság, mert ez a töketlenkedés többe kerül hosszútávon mint gondolnánk. Növekszenek a krónikus betegek a légszennyezettség miatt mint a szív és érrendszeri betegség, asztma.

    3
    2
    1. „A berlini köztisztasági vállalat (BSR) évente 520ezer tonna kommunális
      hulladékot éget el a ruhlebeni égetőben. Ez a Berlinben keletkező hulladék 58
      százaléka. Az előállított 1,1 millió tonna gőz 80-85 százalékát a Vattenfall
      szomszédos erőművének értékesítik, 60 ezer háztartás áramellátását biztosítva
      ezzel. A hamuból 12 ezer tonna fémhulladékot nyernek vissza, és értékesítenek.
      Ezáltal a hulladékbegyűjtés-égetés költségeit 5 százalékkal tudják csökkenteni.
      A maradék 20% salakot útépítéshez, felhagyott szeméttelepek leterítésére
      használják fel. Évente 11 ezer tonna port szűrnek ki a füstgázból, amelyet egy
      délnémet veszélyeshulladék-telepre szállítanak. A kéményen távozó, tisztított
      füstgáz szennyezése 50%-kal az előírt határérték alatt marad.A berlini hulladék további 42 százalékát, 380 ezer tonnát, két másik telepen, Pankowban és
      Reinickendorfban kezelik.”

      1. Más egy kontrollált égetőben ahol folyamatos szabályzás alatt van a hőmérséklet füstgáz visszavezetés, kémény füstjének kémiai, fizikai szűrése és más egy kertvárosban ha ugyanazt a szemetet égeted el.
        Azt is értékelnénk ha a nem a HVG disqus-ról lopnád a kommenteket.

        1. Meséld el F.Nagy Zsuzsika cementgyártás szakértőnek is a gumiabroncs adagolást.

  3. Ide kerül Budapest szemete – 1000 fokos pokol a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben
    Szerzők

    2017. 03. 27. 16:02

    Összecsomózzuk a műanyag zsákot, behajítjuk a közös kukába, majd nagy robajjal elnyeli a kukásautó – nagyjából itt el is veszítjük a kapcsolatot az általunk termelt háztartási hulladékkal. Pedig annak útja folytatódik, egyenesen Rákospalotára, ahol 35 éve égeti a szemetet a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (HUHA), villamosenergiát és távhőt termelve. Megtekintettük, hogyan tüntetik el mindennapi életünk több ezer tonnás melléktermékét.
    Sok kis konyhai szemetes sokra megy, hogy mennyire, arról következzen pár számadat. A magyar hulladéktermelés mennyisége 3 és 4 millió tonna között változik, amiből a főváros termése körülbelül 700 ezer tonna. (Ez kommunális, vagyis vegyes hulladék, amit nem szelektíven gyűjtünk.) Ennek közel 60%-a kerül a rákospalotai HUHA-ba, Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőművébe, ahol a pusztítással a közjót szolgálják: nem szimplán elégetik a szemetet, hanem termikusan hasznosítják, amivel egy kerületnyi lakos éves villamosenergia-ellátását és egy kisebb lakótelep távhőigényét elégítik ki.”

    Mesélj hova kerül Miskolc szemete? ( Hejőpapi A projekt legnagyobb részberuházásaként megépült Hejőpapiban a mechanikai hulladék-előkezelő, amely Miskolc és a környék 36 településének éves szinten 53.000 tonna szemetét válogatják át újrahasznosításra, emellett energetikailag hasznosítható ún. RDF-terméket (Refuse Derived Fuel) is előállítanak majd.)

  4. Az Europa Center területén lévő fás kazán is elég érdekes… Durván kátrányos füstöt okád ki magából (lásd a képen), mindezt a környezetvédelem jegyében…

  5. Mindeközben Miskolcon most tervezik a főutat a lakótelepre terelni. Y – degeneráció.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű