Át kell gondolni,
és erre a járványügyi válság is felhívta a figyelmet, az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását – jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. Azt is hozzátette: felesleges egy olyan kórházi kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai komoly fordulatról adnak tanúbizonyságot, mert úgy tűnik, hogy a kormány felvállalja a kórházi ágyak átalakításának kényes, de hosszú évek óta húzódó ügyét. Mindez azért is érdekes, mert újfajta megvilágításba helyezi az elmúlt hetek gyors ütemű, fokozatmentes ágyfelszabadításait is és nagyon úgy tűnik, hogy a járvány miatti ágyfelszabadítás valójában egy tartós ágyszámcsökkentési terv lett.
A sokatmondó válasz!
A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány is folytatta a kórházi ágyak számának csökkentését, 2010 és 2018 között több mint 3 ezerrel csökkent az ágyak száma. Ha a szocialista kormányoknak bűnként fogható fel a drasztikus, közel 10 ezres csökkentés, akkor miért folytatta ezt a gyakorlatot a polgári kormány – érkezett az utolsó kérdés a Magyar Hangtól a csütörtöki Kormányinfón. Erre adott sokatmondó választ a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A szocialista kormány az egészségügyben nagyon sok bűnt követett el, de az ágyaknak a leépítése, vagy az ágyszám meghatározása orvosszakmai kérdés
– szögezte le válaszában a tárcavezető, amivel alapvetően ütött meg más hangot a kórházi ágyszámleépítéssel, mint amit eddig a Fidesz-kormányok képviseltek.
„Azt látjuk, és ezt a sajtó is tárgyalta éppen a kiürítendő kórházi ágyakról szóló vita kapcsán, hogy ma Magyarországon a kórházi ágyak foglaltsága éves szinten 66-68%. Ezért ezt az ügyet orvosszakmai kérdésként kell kezelni és annak megfelelően kell meghatározni az ágyszámokat, hogy milyen igény van rá. És itt még egy fontos körülmény van. Sok esetben azt látjuk, mivel a kórházak finanszírozása attól is függ, hogy ki hány éjszakát tölt a kórházban, hogy egyfajta rehabilitációs lehetőségként is élnek ezzel sokan” – utalt Gulyás Gergely arra a gyakorlatra, hogy az intézmények azért tartják bent több napig a beteget, mert a finanszírozás oldalról indokolt és motivált, nem orvosszakmailag.
„Szerintem azt át kell gondolni, hogy van-e elég rehabilitációs férőhely, lehet, hogy több inaktív ágyra van szükség. Az pedig egy matematikai kérdés és minden évben lehet látni, hogy hány kórházi ágyra van szükség, volt-e szabad ágy és ennek megfelelően kell a kapacitásokat meghatározni. Lehet, hogy valahol növelni is kell az ágyszámot,
de ott ahol 50 vagy 60%-os kihasználtságon működnek az ágyak, akkor lehet, hogy ott jobb lenne, ha az ellátás jobb minőségű ágyakon működne, jobb és újabb gépek lennének és felesleges egy olyan kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol.
Ezt követően érkezett egy olyan kérdés, hogy korábban az operatív törzs azt a tájékoztatást adta, hogy csak azokat bocsátották el a kórházi ágykiürítés keretében, akiknek nem indokolt a kórházi ápolása. Eddig miért láttak el az intézmények olyan pácienseket, akiket haza is küldhettek volna és ez a gyakorlat hozzájárult-e a kórházak adósságának emelkedéséhez – hangzott a kérdés.
Gulyás Gergely ennek kapcsán kifejtette: az előző válaszom erre is felelet.
ÁT KELL GONDOLNUNK ÉS A VÁLSÁG ERRE IS FELHÍVTA A FIGYELMET, HOGY AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSÁT, MOST A VÁLSÁG ALATT IS.
„Eddig az ellátások száma után fizetett az egészségbiztosító, most pedig az ellátásszám kevesebb, hiszen az egészségügy a járványhelyzettel van elfoglalva, ezért most egy félig bázisalapú finanszírozásra voltunk kénytelenek átállni. De azt át kell gondolni, hogy jók-e azok a finanszírozási formák, amelyek azokat a motivációkat erősítik, hogy a betegek minél több időt töltsenek a kórházban. Jó-e az, hogy részben rehabilitáció is folyik a kórházban, vagy az ilyen intézményeket kéne inkább erősíteni.
Ebben be kell vonni az orvoszakma képviselőit és a járvány elmúltával érdemes ezeket a vitákat lefolytatni és ha szükséges, ezeket a döntéseket meghozni
– vetítette előre, hogy a kormány készül valamire ezen a területen.
