Az államot képviseli, közhatalmat
gyakorol.
Alaptörvény-ellenesen marasztalták el azt a tévétársaságot, amely egy bírósági tárgyaláson kitakarás nélkül mutatta meg a vádlottat kísértő börtönőr arcát – mondta ki az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette a bv-alkalmazottnak sérelemdíjat megítélő bírósági döntést.
Ez már sokadik fejezete annak a vitának, hogy az intézkedő rendőr vagy a büntetésvégrehajtás dolgozója közszereplő-e, ki kell-e takarni az arcát a tévéfelvételeken, vagy engedélye nélkül is megmutatható. Többször foglalkozott ezzel a Kúria és az Alkotmánybíróság is. Bár születtek egymásnak ellentmondó döntések, most már az látszik véglegesnek, hogy – egy korábbi Ab-határozatnak megfelelően – csak akkor kell kitakarni az arcot, ha az illető megsérül vagy megalázó helyzetbe kerül, és a kép közlésével sérülnek a személyiségi jogai.
Most az a börtönőr perelte be a televíziót, aki a lúgos orvosként emlegetett Bene Krisztiánt kísérte a kúriai tárgyalásán. A bíróság két szinten neki adott igazat. Ezt bírálta most felül az Ab a sajtószabadságra hivatkozva, mert közhatalmat gyakorló személynek minősítette a börtönőrt, aki ilyenkor az államot képviseli. Bár a büntetőeljárási törvény szerint képfelvételt a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül nyilvános tárgyaláson is csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni, a sajtószabadság alkotmányos alapelve ezt az Ab többsége szerint felülírhatja. Azt pedig egyik bíróság sem állapította meg, hogy az ábrázolás „megalázó, sértő vagy egyébként az emberi méltóságba ütköző” lett volna. Öncélú sem volt, hiszen egy közérdeklődést kiváltó ügyről szólt a tudósítás.
A döntéssel négy alkotmánybíró nem értett egyet. Pokol Béla szerint az utasítást teljesítő beosztott rendőr vagy börtönőr nem gyakorol hatalmat, nem közszereplő, tehát csak engedélyével ábrázolható. Salamon László azt hangsúlyozta, hogy amíg ki nem mondják a büntetőeljárási törvényben szereplő, korábban idézett korlátozás alkotmányellenességét, addig egy arra alapozott ítéletet nem lehet megsemmisíteni. Stumpf István pedig úgy fogalmazott: az Ab „nem vallhatja azt, hogy a jogállamot akár a jogállam ellenében is meg szabad valósítani”. Őket azonban leszavazták, tehát a tévében felismerhetővé vált börtönőr nem kap sérelemdíjat.
Egy válasz
Jogászkodás helyett kell venni fél tucat kínai robotrendőrt (három műszak)
azok majd elkísérik tárgyalásra az olaszliszkai emberbarát lincselőt.
Kétszer felszólítja kamerát , mikrofont a robot arcába toló pimasz riportert aztán
belővi neki a sildenafil injekciót. A sajtómunkás mehet haza bőgve orgiázni.
„Kína számos városában alkalmaznak már robotrendőröket a közbiztonság javítására és a rendőri feladatok hatékonyabb ellátására. Ezek a robotok különböző feladatokat látnak el, például közlekedési ellenőrzést, járőrszolgálatot, és riasztást adnak a rendőrségnek gyanús tevékenység vagy biztonsági kockázatok észlelésekor. „