2020-tól csak az
felvételizhet egyetemre, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van. Ha a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének már most feltétele lenne a nyelvvizsga, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre vagy főiskolára. A 24.hu megnézte, hogy állnak a nyelvvizsgákkal a magyar parlamenti képviselők.
A 199 képviselő közül 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
7-nek csak alapfokú nyelvvizsgája van, ami nem lenne elég egy egyetemi felvételihez, vagy ma egy diploma átvételéhez.
9 képviselő csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsgát tett le egy idegen nyelvből.
ÍGY TEHÁT ÖSSZESEN 114 KÉPVISELŐ NEM MEHETNE EGYETEMRE VAGY FŐISKOLÁRA 2020-BAN. EZ AZ ÖSSZES KÉPVISELŐ 58 SZÁZALÉKA.
Hogy állnak a pártok?
nincs nyelvvizsgája 76 fideszesnek (a 116 tagú frakció 65%-a)
nincs nyelvvizsgája 11 KDNP-snek (a 16 tagú frakció 64%-a)
nincs nyelvvizsgája 8 jobbikosnak, ami kifejezetten jó arány a többihez képest (ez a 22 tagú frakció 36%-a)
nincs nyelvvizsgája 5 MSZP-snek – itt is jó az arány (a 15 tagú frakció 33%-a).
Ezen kívül 6 DK-s, 3 LMP-s, 1 párbeszédes, 1 független illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek sincs papírja a nyelvtudásáról.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ennyien ne beszélnének idegen nyelvet. Nincs például nyelvvizsga-bizonyítványa Orbán Viktornak vagy Gyurcsány Ferencnek, de mindketten tárgyalási szinten beszélnek angolul. Németh Szilárd olaszul beszél társalgási szinten, Kósa Lajos pedig angolul és oroszul is.
A legtöbb nyelvvizsgával Vadai Ágnes büszkélkedhet, a DK politikusának angolból és spanyolból felsőfokú, franciából, norvégból és oroszból pedig középfokú oklevele van.
