Az évtizedekig alig
használt falusi házasságkötő termekben tehát egymást követik az arák és a vőlegények, miközben a 28 duplázó járás közé egyetlen fővárosi kerület sem fért be, a Dunántúlnak is csak négy leszakadó térsége. Ellenben Borsod és Szabolcs önmagában hat-hat járással képviselteti magát a 2010 és 2017 között legalább kétszer annyi frigyet jegyző járások listáján, Heves, Békés és Hajdú három járással. Jász-Nagykun-Szolnok kettővel, Csongrád pedig eggyel.
Nem a megyeszékhelyek az érintettek, és nem is a járási központok. Hanem a periféria.
Ott viszont évek óta eladhatatlannak hitt ingatlanok után kezdtek el hevesen érdeklődni. A forgalomképtelennek tartott házakban idős emberek élnek, akik azért nem költöztek el a városokban élő gyermekeikhez, mert nem akarták az életük munkájával szerzett házat fillérekért odaadni. Most megélénkült a kereslet, az ifjú párok a boldogító igent nemcsak egymásra mondják ki, hanem arra is, hogy házat tudjanak venni az államtól kapott pénzen.
Veszik is a házakat, ami úgy alakította át a piacot, ahogy az korábban legfeljebb ingatlanügynökök rémálmaiban jelentkezhetett. A legnagyobb hazai bank évről évre elkészíti Az OTP Lakóingatlan értéktérkép című elemzést, amelynél ugyan kevés unalmasabb olvasmány van, hiszen rendre arról szól, hogy a hazai ingatlan piac motorja Budapest belvárosa és néhány budai kerület, aztán most…
A 2015-ös évről szóló elemzésükben érezni először némi döccenést: az országban akkor öt járásban duplázódott meg az ingatlaneladások száma. Nincs abban semmi különös, ha a Dunakanyar vagy a Velencei tó környékén megélénkül a piac, Akkor még azzal magyarázták a jelenséget: ezeken a környékeken annyira eladhatatlanok a házak, hogy ebben a tempóban 200 év kellene az összes eladásához. Ha tehát most egy ház helyett kettőt adnak el, az már rögtön megkétszereződése a forgalomnak.
Csakhogy 2016-ban már 25 járásban kétszereződött meg az előző évhez képest az eladások száma, és a többség (14) volt kelet-magyarországi, aprófalvas válságövezet. Budapesten csökkent a növekedés mértéke; hogyan lehet akkor, hogy Borsodban öt járás is meg tudta duplázni az eladott ingatlanok számát, és Záhony, Encs vagy Pétervásárának lakáspiaca százszázaléknál is nagyobbat tudott nőni? Ráadásul olyan falvak révén, amelyeket évtizedek óta a kilátástalanság helyeiként írt le az ingatlanszakma.
Most jön csak a valódi abszurd: 2017-re a használt ingatlanok piacának legdinamikusabban fejlődő megyéje az a Nógrád lett, ahol egyébként a legkevesebb lakást építették.
Az ingatlanosok úgy érezhették, minden addigi szabály érvényét vesztette. Ha Budapesten vagy Győrben, Pécsett megnő az igény a használt lakásokra, akkor emelkedik az áruk is. Durván. Nógrád azonban úgy ugrott az eladási számot növelő megyék listájának élére, hogy ott az eladott ingatlanok átlagos értéke még csökkent is.
2017-ben az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi közül Borsodban, Szabolcsban és Barányában öt-öt olyan járás is volt, ahol kétszeresére nőtt a gazdát cserélt ingatlanok száma. Éppen ebből az öt borsodi járásból négyben a házasságkötések száma is legalább duplázódott 2010 és 2016 között. A kivételt a szikszói járás adja, ahol „csak” 80 százalékos volt a növekedés.
https://www.valaszonline.hu/2018/12/13/roma-etnikai-tomboket-alakit-ki-a-csok/
