Egyre nagyobb problémát
jelent a magyar cukrászoknak az úgynevezett “albán jelenség” – ami röviden annyit takar, hogy számos helyen gyenge minőségű alapanyagokból rossz fagylaltot készítenek és mi meg persze megvesszük, mert nagy adagot kapunk olcsón.
Az albán fagyizók általában szakmai háttér és végezettség nélkül dolgoznak, sokszor ellenőrizetlenül – például éjszakai fagyasztással. A legtöbbször pedig persze a tulajdonosi háttér is tisztázatlan.
“Személyes tapasztalatom, hogy környékünkön van olyan közöttük, akinek köztartozása meghaladja a 100 millió forintot, mégis sorban nyithatja az új üzleteket” – meséli az egyik megkérdezett cukrász.
A fagylaltokban stabilizátoroknak és emulgátoroknak többszörösét használják fel. Emellett silány alapanyagokkal dolgoznak, a vendégek nem igazán kapnak itt mást, mint: festékeket, aromákat, savót, soványtejport, minimális természetes alapanyagot és rengeteg levegőt.
A jelenséget akár vattacukor-effektusnak is nevezhetnénk, ugyanis a jó minőségű fagylaltba a fagyasztás során maximum 30-35 százalék a levegő, a szóban forgó fagylaltoknál azonban nem ritka a 100 százalékos térfogatnövelés sem, vagyis gyakorlatilag levegőt adnak el nekünk.
Éppen emiatt a Magyar Cukrászok Ipartestülete szerint az élelmiszertörvény változtatása lenne szükség, ennek érdekében pedig már dolgoznak is egy ajánláson, amit a kormány elé szeretnének terjeszteni.
Az albán fagyizók rendszerint jól bejártatott cukrászdák, vagy fagyizók környékére települnek és gyakorlatilag már az ország minden pontján megtalálhatjuk őket. Általában az árusítás körülményei minimalizálva vannak. Nem tudunk leülni, nincs wc, nincs kézmosási lehetőség, és nincs lehetőségünk kehelybe kérni a fagyit.
Leggyakrabban bérelt üzletben, utcán át árulnak fagylaltot, de néhány “cukrászda” is működik már, amelyekben a süteményeknél ugyanazt a stratégiát alkalmazzák, mint a fagyinál
Az ilyen helyeken mindig nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a pult folyamatosan telinek látsszon, nem ritka, hogy a fagyos hab a tégely peremétől 25-30 centi magasan kiemelkedik, aminek a teteje van csak meglocsolva öntettel, a fagylalt között soha nincsenek ezekből az öntetekből rétegek, aminek két oka van: ne növelje az alapanyagköltséget, és az, hogy az este megmaradt fagylalt felolvasztás után újra fagyasztható legyen a másnapi nyitásra.
A fagylaltok színe a habosítás miatt mindig halvány, emiatt pedig persze az ízek is elvesznek. Csukott szemmel szinte felismerhetetlen a fagyi íze. Kóstolás közben pedig zsíros és aromás érzést keltenek a szájunkban.
A finom és jobb minőségű kézműves fagylaltért 200-500 forint körül kell fizetnünk és ezért cserébe általában 4-6 dkg fagylaltot kaphatunk. Ezzel szemben az albán fagyik a mennyiségre és az olcsóságra mennek rá; náluk 10 dkg egy gombóc és ezért 150-200 forintot kérnek. A gond ezzel csak az, hogy ezt a rossz alapanyagok és a túlzott habosítás tudják megtenni.
