Ahogy az is, hogy
ha a beteg ágya mellett ott van egy kanalas gyógyszer, amit nem adnak be neki. Pedig magától erre nem képes. Vagy kiteszik a gyógyszert, de arra már nincs idejük, hogy azt is megnézzék, beveszi-e a beteg a pirulákat. Az egyik hétvégi napon több mint 60 betegre egy orvos jutott.
Közben új betegeket kell felvenni, a rokonok kérdeznek, egy férfi rosszul lesz, valakit mentővel hoznak, jól láthatóan segítségre lenne szüksége, orvosból azonban még mindig csak egy van.
A hideg húsleves
Nehéz lenne összeszámolni, hányszor hallottam az elmúlt 21 napban az ápolóktól, hogy:
Felmondok.
Vagy, hogy:
Igaza volt XY-nak, én is elmegyek innen.
A betegek felett üvöltöznek egymással, a másikat hibáztatják, idegesek, ha hozzájuk szólnak, nem érnek rá beszélgetni, az ápoltakra alig jut idejük.
Aztán ha sok beteg van, megszüntetik az egyik látogatási időt, mert “a hozzátartozók akadályozzák az ápolást”. És ilyenkor történik az, hogy kivisznek egy hideg húslevest a betegnek, amibe az persze bele se eszik. Az esti látogatáskor pedig szomorúan mondják a családnak, hogy Pista bácsi nem evett semmit ebédre. Persze, hogy nem. Mert amikor még be lehetett menni, akkor a rokonok tudtak neki vinni ételt, tudták etetni, itatni, egyáltalán foglalkozni a beteggel.
