Itt az a Molnár Oszkár polgármester az úr, aki csaknem tíz éve még fideszesként azt mondta, a terhes roma nők gumikalapáccsal ütik a hasukat, hogy nyomorék gyerekük szülessen, és a még több családi pótlék reményében olyan gyógyszereket szednek, amivel károsítják gyermekük agyát. Persze nem volt igaz az egész, botrány lett az ügyből, a következő országgyűlési választásokon már nem őt, hanem Daher Pierre-t, a helyi kórház libanoni származású igazgatóját indította a Fidesz. Molnár függetlenként mégis ringbe szállt, emiatt automatikusan megszűnt a párttagsága. A jobbikos jelölt visszalépett a javára, így, ahogy a helyiek nevezik, Oszi simán győzött. (Mivel a jogszabályok miatt nem lehet egyszerre parlamenti képviselő és polgármester, később Molnárnak egyik posztjáról le kellett mondania, és az utóbbit választotta.) A kormánypárt helyben végletesen megosztott lett az ügy miatt, a tagok több mint fele kilépett. A párt választmánya erre feloszlatta az edelényi alapszervezetet. Az önkormányzatban béke van, mondja Komjáthi. A választásokon minden helyi képviselő függetlenként indult, így nem kötik őket a pártok háborús szabályai.
Errefelé amúgy is gyakoriak a konfliktusok. Sokan nem nézik jó szemmel, ha a segélyosztás idején a falvakból beáramlik a tömeg a környék egyetlen Penny Marketjébe. Pedig mit tehetnének mást, élniük kell. Vagy ha a mélyszegénységben élők megjelennek az orvosi rendelőkben. Életkörülményeik miatt betegeskednek sokan. Hiába az érvek, könnyebb a rasszizmus útja.
Az edelényi cigánysoron, az ikerházak között busafejű kutyák szagolgatnak, köves az út, de az udvarokból kidől a vizes föld. Itt nem lehet tudni, szarba vagy sárba lép az ember, mondja Komjáth Imre. Sok háznál udvari budi sincs, nemhogy fürdőszoba. Mosakodni ott a lavór. Harmincan laknak az egyik udvarban. Szabina jön ki a kapuba, riadt a tekintete. Ő huszonnyolc, karján Melody kétévesforma. Megnyugszik a nő, amikor megmondjuk, kik vagyunk. Itt az idegen csak a hivataltól jöhet. Az meg az álmoskönyvek szerint sem jelenthet jót.
