László Varga Évtizedekkel ezelőtt
is megdöbbentett az, amit Zemplén megye északkeleti részén láttam, tapasztaltam. Reménykedtem, hogy előbb-utóbb pozítív változások is történnek ebben a természeti szempontból térségben. Valamennyi alklakommal fotóztam, összehasonlításokat végeztem és reménykedtem. Sok-sok embernek beszéltem a térségről, a falvakról, az emberi sorsokról, de a több ezer fotót a kérések ellenére sem adtam oda senkinek, és nem tettem közzé. 2017. december 19-én Májer János barátommal újra bejártuk Bodrogköznek ezt a felső részét. Az ez alkalommal készített közel 400 fotóból nehéz volt válogatni, az ott élőket nem akarjuk megbántani, nehéz erről írni. Hogy mégis miért tesszük? Figyelemfelkeltésnek szánjuk, gondolkodjon el mindenki, aki látja, hogy mi történik ott és azokkal, akikről elfeledkeztek az elmúlt években, évtizedekben. „Innen csak elköltöztek az emberek” – írja az egyik község polgármestere. (Ebben a faluban 1940-ben még 1400-an éltek, 2012-ben már csak 264-en.) És gondolkodjon el mimnden olvasó, hogy van egy „pont”, amikor bizonyos folyamatok megfordíthatatlanná válnak. Tanuljunk belőle, hogy ez lehetőleg máshol ne történjen meg.
