NEM SZORUL RÁ az országban elsőként megalakult miskolci nyugdíjas-szövetkezet, hogy reklámozza magát: az irodában gyakran kígyózik sor. A cégek főleg fizikai munkára, például őszi nagytakarításra várják a korosakat. Jelentkező akad bőven, sokan betegségeik dacára is munkába állnának, hogy kiegészítsék a megélhetéshez kevés nyugdíjukat. Akad, aki cipőre, más tüzelőre gyűjt.
Losonczi Sándor mindent megtesz azért, hogy dolgozni tudjon. Hatvankilenc éves korában úgy
– Amíg élek, igyekszem valamit összehozni. Ha 100-110 ezret megkeresnék havonta, annak már örülnék – mondja egy férfi. Hatvanhárom éves, öregségi nyugdíjas. Eredeti szakmája ács-állványozó, de egy komoly infarktus után leszázalékolták, az orvos eltiltotta a nehéz fizikai munkától. Most egy takarítócég ajánlatáról értesítették, egy fémipari üzemben pedig csiszolásba kezdhetne, ezért is tért be a miskolci irodába. Reméli, újra megfoghatja a munka végét. Egy miskolci bérházban él feleségével, egyikük nyugdíja sem éri el a 100 ezer forintot.
A térségben komoly a nyugdíjas korosztály érdeklődése, a koros munkavállalókban egyre több cég lát lehetőséget. Ezt Kiss Gábortól tudjuk meg, a Harmadik Kor Nyugdíjas Szövetkezet társadalmi megbízatású elnökétől. Náluk október elejére 1225-en regisztráltak, közülük mintegy hétszázan már tagok is. A jelentkezők közt akadnak szakképzetlenek, nyolc általános iskolai végzettséggel, de vannak diplomások is – csatlakozott hozzájuk például a Magyar Tudományos Akadémia egyik rendes tagja is. A cégeknek ez a foglalkoztatási forma azért éri meg, mert a koros dolgozók után kevesebb közterhet kell fizetniük. A munkavállalót csak 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, így a végén több pénz marad a zsebében – még úgy is, hogy a szövetkezet is kap néhány százalékot. A szövetkezet alapítói optimisták, remélik, hogy ez a foglalkoztatási forma több távlati lehetőséget is magában rejt. Biztatónak tartják, hogy a jelenleg foglalkoztatottak java része nem minimálbéres. Tucatnyi céggel kötöttek már szerződést, főleg Miskolc körzetében, de van sátoraljaújhelyi foglalkoztatójuk is; és fantáziát lát bennük a munkaerőhiánnyal küzdő egészségügy is: az ózdi mellett a megyei kórházzal is tárgyalnak.
– Van gyakorlatom – mondja egy 63 éves nő, aki munkalehetőségre vár az irodában. – Korábban kórházban takarítottam, most meg az SZTK-ba mennék. – Napi négyórás műszakot vállalna, így a minimálbér felét vihetné haza takarítással. Erre igencsak rászorul, mivel ha a sárga csekkekkel elballag a postára, hogy kifizesse a rezsit, a 80 ezer forintos nyugdíjából mindössze 25 ezer marad. – Legalább elfoglalom magam – így buzdítja magát a fáradt arcú asszony. – Az időmből kitelik.
Egy másik asszony figyelmét egy másik ajánlat kelti fel: „Konyhai dolgozót keres 4 órában miskolci söröző.” A 65 éves, szakács végzettségű nő nyugdíjának 80 százalékát elviszi a hiteltörlesztés..
Teljes cikk itt: https://www.szabadfold.hu/aktualis/riport__munka_kifulladasig_
