A salaköntés pillanata: gyűjtenek az emlékműre Miskolcon
Egy fiatalokkal foglalkozó civil szervezet karolta fel annak az emlékműnek az ügyét, amelyet az Újgyőri főtéren terveznek felállítani novemberben. A múlt héten számoltunk be a részletekről: a Miskolcon született, jelenleg Svédországban élő Kraitz Gusztáv szobrászművész alkotása várhatóan őszre készül el, és a körforgalomnál állítják majd fel.
A leendő emlékmű alapja egy három méter magas, tizenhat tonnás salaktál, amellyel az acélöntés egyik pillanatát idézik fel, azt, amikor évtizedeken át éjszakánként vörösre festette az eget a salaköntés. Az acélgyártás időszakában az izzó, folyékony salakot – a vas- és acélgyártás melléktermékét – a szabadba öntötték ki, az ezáltal sárgásvörös színűvé vált esti égbolt bizonyára a környéken lakók ezreinek maradt felejthetetlen emléke. Az utókornak pedig érdemes emlékezni rá.
Méltatlanul háttérben
A salaktál emlékmű belsejébe kerülne a világítás, amely minden órában „bekapcsol”, a tervek szerint esténként, olyan lesz, mintha tűz égne benne.
Az emlékműállítás ügyét felvállaló civil szervezet a Miskolc Város Közoktatásáért Közalapítvány által fenntartott Célpont Ifjúsági Iroda. Jernei Péter szakmai vezetőtől megtudtuk, minden évben várostörténeti vetélkedőket szerveznek a fiataloknak. Ennek során hallottak először arról, hogy az idős művész el szeretné készíteni a gyerekkorához kötődő művet.
– A vaskohászat emléke méltatlanul háttérbe szorul, ezért is gondoltuk, hogy segítünk nekik a szervezésben. Megpróbáltuk az érintetteket: a művészt, az önkormányzat illetékeseit és másokat, akik segíthetnek egy asztalhoz ültetni, és sikerrel jártunk – mondta. S hogy miért találhattak nyitott fülekre?
– Annak idején húszezer ember dolgozott a Lenin Kohászati Művekben (LKM), nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy minden miskolcinak van valaki a családjában, ismerősei között, aki kötődik a gyárhoz – fogalmazott. Elárulja, neki például a nagypapája dolgozott ott éveken keresztül.
Két gránittábla
Jernei Péter hangsúlyozta, egyre többen állnak az ügy mögé. A Diósgyőrben működő Kohászatért Egyesület például szeretett volna egy Fazola Henrik-szobrot felállíttatni (Fazola alapította a diósgyőri vasgyárat az 1770-es években – a szerk.), így ők is támogatják az új emlékmű létrejöttét. A salaktál mellé egyébként két gránittáblát is terveznek, az egyiken a vaskohászat történelmét mutatják be, a másik Fazola Henrikről szól majd.
Az emlékmű felállítása 3 és félmillió forintba kerül. Ebből másfelet a művész áll, a többi összegyűjtését a célpontosok koordinálják.
– Haladunk, nagyon sokan kapcsolódtak be az ügybe, de még várjuk a felajánlásokat – mondta Jernei Péter. Megtudtuk még, az elkövetkező időszakot mindenképpen szeretnék az acélgyártás emlékének szentelni. Következő középiskolásoknak tervezett vetélkedőjük témája is ez lesz, és egy fotókiállítás megszervezését is célul tűzték ki.
– Miskolciak érdekes fotóit várjuk majd a vaskohászat múltjából, ezekből válogatnánk a tárlatba. Terveink szerint 40-50 év anyagát tudnánk így bemutatni, az ezzel kapcsolatos felhívást hamarosan meg is jelentetjük.
Hajdu Mariann
boon.hu
