Berényi Ervin és Beke Dezső az elsők a Debreceni Egyetemről, akik megkapták ezt az elismerést.
Berényi Ervin a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, orvosprofesszora. Nevéhez fűződik a radiográfus képzés indítása, melyet megelőzően számos sikert ért el az orvostudomány egyik fő alappillére, a képalkotó diagnosztika területén. Berényi Ervin általános orvosi diplomáját 1988-ban, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg. 1993-ban tette le radiológiai szakvizsgáját.
– Már a 90-es évek elejétől szorgalmazta és irányította a gyógyítást nagyban segítő modern képalkotó berendezések telepítését. Több kórház az ő közreműködésének köszönheti az első CT berendezését – hangsúlyozta méltatásában a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának dékánja az intézmény június 29-i diplomaátadó ünnepi szenátusülésén. Kiss-Tóth Emőke hozzátette: Berényi Ervin szakmai kiválóságának híre nemzetközi szinten is rövidesen elterjedt, miután a 2000-es évek elején szakértőként Európa-szerte átvizsgálta és ellenőrizte a diagnosztikai központokat.
Beke Dezső méltatása
Beke Dezső több mint 45 éve tevékenykedik a fizikai anyagtudomány területén. Elsősorban a kondenzált rendszerekben lejátszódó atommozgási folyamatok vizsgálatával foglalkozik. Ezen a területen a Debreceni Egyetem Szilárdtest Fizika Tanszékén nemzetközi elismertségi iskolát teremtett, és a szakterület egyik vezető kutatójává vált. Ebben a témakörben szerezte meg a fizikai tudomány doktora címet 1992-ben. Egyetemi tanári kinevezését 1993-ban kapta meg. 1987 és 1990 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatási dékánhelyettese, 1998 és 2000 között az egyetem tudományos rektorhelyettese volt.
Több alapvető kísérleti és elméleti eredménye alapján jelentős nemzetközi elismertséget szerzett. Beke Dezső a kísérleti Fizikában nagy presztízsű, Landolt–Börnstein sorozat két kötetének főszerkesztője, melybe önállóan, illetve munkatársaival közösen több fejezetet írt. Hosszú ideig társfőszerkesztője volt a Defect and Diffusion Forum című szakfolyóiratnak. Számos szakmai kiadvány szerkesztőbizottságának jelenleg is tagja, ilyen például a Materials Science Forum és a Materials Transactions. Mintegy 370 tudományos közleményéből több mint 300 nemzetközi folyóiratban és szakkönyvben jelent meg. Folyóirat-közleményeinek összesített impaktfaktora 360 feletti, munkáira eddig több mint 1700 független hivatkozása van, 4 szabadalom társszerzője.
– Az általa létrehozott szilárdtest fizikai és anyagtudományi laboratórium az elmúlt évtizedekben mindig nyitva állt a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának oktatói és hallgatói előtt, ami jelentősen hozzájárult új tudományos eredmények eléréséhez, valamint az ehhez kapcsolódó értekezések és publikációk megvalósulásához. Jelenleg is tagja a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán működő Kerpely Antal Anyagtudományi és Technológiai Doktori Iskola tanácsának, valamint habilitációs bizottságunknak, ahol jelentős nemzetközi és hazai tapasztalatával segíti munkánkat – fogalmazott méltatásában Palotás Árpád Bence, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja.
