A Németh Szilárd és társai által terjesztett szegényes világképben pont az a legszörnyűbb, hogy úgy csinálnak, mintha ezek az emberek és szervezetek tényleg egy kottából játszanának, és egy tömbként állnának a Fidesszel szemben. Ez a világkép azonban pont a bugyutasága miatt talál sok követőre, egy csomó ember ugyanis nem szereti hallani a politikai vezetőktől, hogy a világ egy nagyon bonyolult hely, és a legtöbb társadalmi problémára nehéz egyből határozott választ adni.
Stefka István közbeszúrásain és a közönség kérdéseinek többségén látszott is, mekkora károkat tud okozni, ha a kormány, a Fidesz és irdatlanná duzzasztott propagandagépezetük folyamatosan ilyen ostobaságokat sulykol. Stefka egy ponton például ezt mondta:
„Soros Hitlertől tanult. Dolgozott neki.”
Aztán mikor a közönségből is lehetett kérdezni az alelnököt, talán még Németh Szilárdot is meglepte, hogy a körülötte ülő emberek tényleg elhisznek mindent, amit a Magyar Időkben olvasnak. Az első kérdező szerint valamit sürgősen tenni kellene, mert
„Soros Györgynek benne lehet a keze a Postában is”,
mert sok ember nem kapta meg időben a nemzeti konzultációs kérdőíveit. Elképzelhető, hogy „agymosott postások” inkább kivágják a kukába a küldeményeket. Ezen a ponton már Németh Szilárd volt a józan ész és a horatiusi arany középszer szónoka, a kérdés minősítését kikerülve azt mondta, a Posta nagy cég, nem mondhatja meg a kormány, ki dolgozhat ott, és ki nem, a megoldás így egyszerűen annyi, hogy minden embernek magának kell figyelnie, és ha baj van, szólnia a Fidesz-irodában.
„Ébernek kell lenni”
– hangzott el a mottó.
A következő kérdező arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy „14 és 18 éves kor közötti arabok szabadon járkálhatnak majd az országban”. Németh Szilárd sietett megnyugtatni a bácsit, hogy nem, nem igaz, de a bácsi nehezen állt kötélnek, javasolta a képviselőnek, hogy „utána kéne nézni”, mert ő bizony így hallotta a rádióban.
Hozzászólt egy tanárnő is, aki azon háborgott, hogy ő ugyan olvassa a Magyar Hírlapot és a Magyar Időket, de a diákjai nem olvasnak újságot, csak a hülye telefont nyomkodják, és amikor az olimpiáról beszélt velük, a Momentum olimpiaellenes érveit böfögték vissza, „hogy például miért nem lélegeztetőgépeket vesznek a pénzen, meg ilyen hülyeségeket”. A tanárnőnek kellett elmagyaráznia nekik, hogy „az Olimpiai Bizottság sok százmilliárd forintot adott volna, és abból csodálatos dolgokat lehetett volna építeni”. Németh Szilárd, jó politikushoz méltóan egy szót sem szólt arról, hogy az Olimpiai Bizottságtól ugyan százmilliárdokat kaptunk volna, de az olimpia költségvetése több ezer milliárd forint lett volna, amit a magyar költségvetésnek kellett volna állnia. Helyette csak megköszönte a tanárnő szavait és kiállását, és megjegyezte: az a baj, hogy nem minden tanár beszélget így el a tanítványaival a fontos dolgokról.
