Szűcs József a megyei területi építész kamara elnöke elmondta, eddig legalább a klasszikus engedélyeztetési eljárásban – ha megadták az engedélyt – mindenki nyugodt lehetett, hogy nagy baj nem történhet, és senki nem fog szabálytalanságokba belefutni.
– Sajnos most, az új mechanizmusban nem működnek ezek a kontrollok. Mert elektronikus formában is feltöltésre kerülnek a tervek, kötelező ellenőrzésre legfeljebb kétszer megy ki az ellenőrző hatóság. Az első alkalommal valószínűleg már a falak is állnak, tehát ha valami rendellenes történt, netán rossz helyre tették a házat, az sokára derül ki. S ha mondjuk valamiből ügyet csinál a szomszéd, ebből még nagyobb perek is származhatnak.
– Rossz nyelvek szerint a következő években már dörzsölheti is a tenyerét a jogász szakma, ugyanis nem kizárt, hogy ebből fognak megélni. Az építész szakmának is fel kell tudni nőni mindehhez. A mi megyei kamaránkban nagyjából 200 embert tartunk nyilván, akik jogi értelemben tervezhetnek, de nem lennék biztos benne, hogy mindenki a helyzet magaslatán áll és mindennel tisztában van – mondta el, de még hozzátette: – Az egyetlen biztosíték, hogy a tervezőnek és a kivitelezőnek kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie. Enélkül fel sem tölthető semmiféle terv az online felületre.
Magukra hagyták őket
– Sajnos a helyi építési szabályok sem tudnak minden szituációra receptet adni, s gyakori, hogy bizonyos kérdésekre nincs egyértelmű válasz – sorolta aggályait Szűcs László építész is. – Ilyen lehet például a – kialakult, de nem egységes – környezetbe illeszkedés mikéntje. De vannak olyan kérdések is, amelyek kifejezetten szubjektívek (például színek, anyaghasználat). Az építőiparban számtalan szituáció előfordulhat. Egy engedélyeztetési eljárás során legalább született állásfoglalás a problematikusabb helyzetekben is. Az építészeti terveket véleményezte a Tervtanács, az építési hatóság felügyelte a jogszerűséget és bevonta a szükséges szakhatóságokat. Most viszont az építészek kicsit magukra lettek hagyva.
– Minden építésjogi kérdésben nekünk kell állást foglalni, miközben az ellenőrző hatóság értelmezése eltérő is lehet. Így a legkörültekintőbb ügykezelés mellett is előfordulhat, hogy elmarasztalják a tervezőt vagy az építtetőt. Most az építtető kezét is nekünk kell fogni, holott közülük sem mindenki képes felnőni az új kihívásokhoz, például az e-napló vezetéséhez. Ezért sok építész például az egyszerű bejelentéssel már nem is foglalkozik, mert túlzottan rizikósnak érzi. A most már kötelező felelősségbiztosítás sem terjed ki igazán minden káreseményre, például a leggyakrabban előforduló penészedésre, beázásra nem vonatkozik-írja a boon.hu
