Ezek mennek a Facsén. Vádirat a Hevesből a Bosodi Bükköt tönkretevő BNP ellen!

Vásárhelyi IstvánA Bükk Miskolcé!
Vádirat a Hevesből a Bosodi Bükköt tönkretevő BNP ellen!
Nem hiszem, hogy van az akár kezdő bükki túrázóak, vagy csak nézelődők között is olyan, akinek nem tűntek volna föl azok a hatalmas változások, amelyek kedvencünk állapotában az utóbbi 3-4 esztendőben rohamosan bekövetkeztek!
Nézzétek meg Bejó László felvételeit!
Ennek leglátványosabbja a különböző helyeken tönkremenő hatalmas famennyiség (szél- és jégdöntések), amit rosszul értelmezett természetvédelmi szempontokból nem enged a magas BNP kitermelni, akár csak népgazdaságilag és lakosságilag is hasznos tűzifaként értékesíteni. Hogy ez az állapot bekövetkezhetett, annak oka ennek a csepűrágó társaságnak a kezdettől folytatott, az erdőgazdálkodás megfojtására irányuló tevékenységére vezethető vissza.
Vádolom a BNP-t a bükki erdőkben szándékosan előidézett károkozással, amikor nem engedi az erdőgazdálkodás teljes vertikumát a természet rendjének megfelelően működni! Mert, ha ezekben az állományokban az évek során, annak rendje-módja szerint elvégzik az erdő korának megfelelő munkafolyamatokat (tisztítások, gyérítések), nem fordulhatott volna, hogy a silány minőségű, ellenállásra képtelen területeken ekkora károk keletkezzenek.
Vádolom a BNP-t abükki erdők szándékos tönkretételével, amikor az állomány alatt levő széldöntvényeket szándékosan betegségek és egyéb kártevők terjesztésére használja föl! Régi Bükkjárók a megmondhatói, hogy míg erdőink viszonylag normális kezelésben részsültek, nagyítóval kellett borostyánosokat, páfrányosokat keresni, fagyöngyöt, fakínt szintúgy. Ezek megjelenése bizonyítéka az erdőterületek betegségének, nem beszélve a lábon száradt fenyőkről, amiket a soha errefelé nem ismert betegségek és farontó bogarak ölnek meg -szintén silányságuk miatt.
Bizonyítékaim nagyon egyszerűek! Olyan állat és növényfajok váltak mindennapossá, amelyek korábban ritkaság számba mentek. Ilyenek többek között a lassan özönnövénnyé váló odvas keltike-variánsok, vagy a nagyszámú cincérek megjelenése. Ezek közül csak egyetlen példa: a gyönyörű rajzolatú alpesi cincért 1941-ben írták le először a Bükkből, tíz esztendő múlva már elvétve lehetett találni a rakodókon, mára pedig közönségessé vált. De sorolhatnám itt a több állat és növényfaj megjelenését is, amik mind a szakszerűtlen erdőkezelés ékes bizonyítékai.
Vádolom a BNP-t gondatlanságból, szakszerűtlenségből folytatólagosan elkövetett szándékos rongálással, amit ráadásul helyismeret nélkül követ el!
Harcoljunk, hogy adják vissza az irányítást és szakszerű kezelés lehetőségét annak, akit illet: a miskolci erdészeknek! Ne idegenek garázdálkodjanak távirányítással erdeinkben. A Bükk Miskolcé!