A magyar gazdaság
szempontjából a legnagyobb kockázat a növekedésnek és annak struktúrájának fenntartása, emellett az uniós források ingadozása komoly sérülékenységi pontot jelent – olvasható a Societé Generale (SocGen) csütörtökön kiadott elemzésében. A francia bank szakemberei budapesti látogatásuk tapasztalatait foglalták össze, leírták, miért lett mostanra Magyarország a befektetők elsőszámú menedéke a régióban.
Felpöröghet a növekedés, de vannak kockázatok
A rövid- és középtávú gazdasági kilátások kedvezőek, a tavalyi kiábrándító növekedés után sokan 3,5-4%-os bővülést is elképzelhetőnek tartanak 2017-ben, a SocGen 2,8%-ot vár csak. Másokhoz hasonlóan Phoenix Kalen, a cég elemzője is azt emeli ki, hogy az uniós források lehívása valószínűleg élénkülni fog idén, illetve a fogyasztás is felpöröghet a béremelések és az ingatlanpiac fellendülése miatt. Emellett az adósságunk tovább mérséklődhet, ami növeli Magyarország ellenálló képességét a további válságokkal szemben.
Az elemző arra számít, hogy a tőkebeáramlás visszatér azokba a szektorokba, melyeket a kormány politikája támogat, így elsősorban az autóiparba és a kiszolgálóiparba (shared service). Az elemzők kiemelik, hogy néhány iparág erős kormányzati támogatást élvez például adókedvezmények vagy direkt támogatások formájában, ami átpolitizált gazdasági környezetet eredményez.
A bank szakemberei szerint a jelenlegi magyar gazdasági környezet néhány szempontból nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump az USA-ban szeretne meghonosítani kétoldalú megállapodásokkal bizonyos befektetőkkel.
Különös sérülékenységi tényezőt jelentenek Magyarország szempontjából az EU-források, mivel jelenleg is komoly kérdőjelek vannak az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. A kormány például attól tart, hogy egy kétsebességes Európa Magyarországot hátrányosan érintené. A SocGen szerint fontos kiemelni, hogy a magyar export mintegy 75%-a az EU-ba irányul, és az ország jelentős fejlesztési forrásokat kap a közösségtől. Tavaly már látszottak annak jelei, mi lenne a magyar gazdasággal ezek nélkül a források nélkül, hiszen 1,8%-ra lassult a gazdasági növekedés jórészt az uniós pénzek visszaesésének következtében.
A magyar kormányban is megvan a félelem azzal kapcsolatban, hogy 2020 után jóval kevesebb forrás áll majd rendelkezésére, ezért kezdtek stratégiákat kidolgozni az organikus növekedés érdekében – véli a francia bank szakembere. Ennek keretében igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiányt, támogatni a digitális gazdaságot és a startupokat. A következő évek kérdése az lesz, hogy ezek a kormányzati törekvések enyhítik-e a problémákat (munkaerőhiány, bürokrácia, versenyképesség hiánya), hiszen ez kellene ahhoz, hogy kiváltsa az uniós források növekedési szerepét.
A már említett munkaerőhiány továbbra is a cégek egyik fő aggodalma, ezek keresztül pedig veszélyt jelent a magyar üzleti modellre. Ezt elsősorban a beruházásokkal, a tőkeintenzitás növelésével és a hatékonyság javításával tudják orvosolni a cégek.
Az viszont a jövő nagy kérdése lesz, hogy mennyire hajlandók a vállalkozások elkötelezni magukat egy olyan ország mellett, mely az utóbbi években inkább a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájáról volt híres.
Az elemzés kiemeli, hogy a kormány az oktatásban a cégekkel közösen igyekszik orvosolni a munkaerőhiány problémáját, illetve a jelentős béremelési programtól remélik azt, hogy visszavonzza az elvándorolt munkaerőt és megakadályozza a további elvándorlást.
Mi lettünk a biztos menedék
A hitelminősítők tavalyi lépései alátámasztják a kormány politikájának helyességét a sokévnyi unortodox, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika ellenére
– írja az elemzésben Phoenix Kalen. Hozzáteszi, hogy a nemzetközi pénzügyi piacon Magyarország az utóbbi években egy biztonságos menedék lett, a növekedés, a fizetési mérleg jelentős többlete, az alacsony költségvetési hiány és a csökkenő külső sérülékenység megerősítést nyert a felminősítésekkel.
Az infláció miatt nem aggódnak azok a közgazdászok, akikkel a SocGen elemzői beszéltek. Sokan arra számítanak, hogy a 2018-as választások előtt a kormány további rezsicsökkentéssel áll majd elő, ami mérsékli jövőre az áremelkedések ütemét. Emellett az egyes termékcsoportok áfájának csökkentése is segít kordában tartani az inflációt, és nem mellesleg hozzájárul a kormány népszerűségének fenntartásához – teszik hozzá.
Bőven van tér a költekezésre
Az utóbbi évek fegyelmezett költségvetési politikája oda vezetett, hogy mostanra komoly mozgástér alakult ki a büdzsében. A maastrichti kritériumot (3% alatti GDP-arányos hiány) 2012 óta tartani tudja az ország annak ellenére, hogy a kormány komoly presztízsberuházásokat hajtott végre.
Most azonban abba az irányba mutatnak a jelek, hogy a kormány a kiadások növelésével javítaná az emberek életszínvonalát például a nyugdíjakon vagy a szociális ellátásokon keresztül. Ezekre és a további áfacsökkentésekre a jövő évi választások előtt van is mozgástér az utóbbi évek fegyelmezett költekezése után – véli Phoenix Kalen.
A SocGen elemzője szerint a fokozott költekezés ellenére is teljesülhet idén a 2,4%-os GDP-arányos hiánycél. A kiadásnövelés elsősorban direkt támogatást jelenthet a családoknak például a személyi jövedelemadó folytatódó csökkentésén keresztül, emellett célzott áfacsökkentésekre fordíthatja a forrásokat a kormány, akárcsak az utóbbi években.
Orbán Viktor politikájával kapcsolatban Kalen úgy fogalmaz, hogy
a magyar kormányfő hajlamos elsőre meghökkentő lépésekre, majd az esetleges túlzott ellenállás után finomítani.
Ezt láthattuk az internetadó vagy a vasárnapi boltzár esetében. Az elemző szerint az EU-val való viszony is hasonló: Orbán élesen bírálja Brüsszelt, de a jelentős uniós forrás miatt nem valószínű, hogy teljes egészében elutasítja majd a közösséget.
Nem fékez az MNB
Az MNB kapcsán az elemzés megjegyzi, hogy a jegybank várhatóan továbbra is a laza monetáris politika fenntartását tűzi ki fő célul az infláció élénkülése ellenére. A döntéshozók ugyanis egyrészt úgy gondolják, hogy az áremelkedések üteme csak átmenetileg emelkedett, másrészt arra hivatkoznak, hogy az MNB inflációs toleranciasávjába így is bőven belefér. A jegybankban arra számítanak, hogy az infláció az év második felében csökken majd ismét a globális energiaárak stabilizálódásának köszönhetően.
Emellett állítólag olyan gondolkodás is zajlik a jegybankban, hogy nem biztos, hogy a jövőben is ennyire szigorúan kellene ragaszkodni az inflációkövetéshez, lehet, hogy egy átfogóbb rendszer nagyobb mozgásteret jelenthetne az MNB-nek.
Az elemzők szerint egyébként a jövő keddi ülésen ismét erős jelzést küldhet az MNB a további lazításról, ennek részeként jelentősen csökkenthetik tovább az irányadó eszköz limitjét 750 milliárd forintról 550 milliárd körülre. A SocGen elemzése szerint a jövőben az MNB célja az lesz, hogy továbbra is alacsonyan tartsa a rövid hozamokat és a bankközi kamatokat.
Az elemzés szerint az MNB távlati célja, hogy lazább legyen a monetáris politikája, mint az EKB-nak vagy a régiós riválisoknak, ez pedig relatív lazítást jelentene Magyarországon, így a jegybanknek egyre kevésbé kellene harcolnia az esetleges forinterősödés ellen. Ugyanakkor a SocGen szerint a jegybank továbbra is inkább a gyenge forintban érdekelt. Egyrészt ugyanis ez a laza politika feltétele, másrészt a jegybankban úgy gondolják, hogy még mindig erős kapcsolat van az árfolyam és a magyar export szektor versenyképessége között.
Az adósság terén folytatódhat az eddigi trend, a külföldiek szerepének és a deviza részaránynak a csökkenésével. Az MNB azt nem árulta el a SocGen elemzőinek, milyen külföldi súllyal lenne elégedett, de azt elmondták, hogy elégedettek a csökkenő tendenciával. A devizaadósság részarányában pedig a további mérsékelés felé lépnének, szép lassan akár nullára építenék le az arányt. http://www.portfolio.hu/gazdasag/mostanra_befektetoi_paradicsom_lett_magyarorszag.1.245936.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
