Attila GatiMire a diákjaim eljutnak az államvizsgáig, csak rájönnek, hogy nem szívatásból nyaggatom őket villamosságtanból. Pénteken együtt avattunk a gyűrűt egy kellemes és megható szakestély során. Sajnos a visszaszívatás bejött, a ppt prezim összehányta magát, bár nálam is és a témavezetőmnél is rendben volt, élesben összevissza ugrált, holott nem raktam bele semmiféle időzítést. Meg is egyeztünk, hogy annyira nem értek hozzá, hogy ha felkérnek, tanítani fogom 🙂 Jó látni, hogy bár sok a hátsó sorban szunyókáló vagy tetriszező kipergett, a „kemény mag” eljutott az oklevélig.Miattuk jó dolog tanítani, nézni, amint beérnek, s a kezünk alatt csetlő-botló balekokból eljutnak a mérnökségig. Ami persze nem azt jelenti, hogy nem szorulnak némi irányításra a munkahelyükön, de a Bosch nem szokta visszaküldeni őket garanciális javításra 🙂
