Hosszasan kellene keresgélni
olyan témát, ami kevésbé világos számára és kevésbé izgatja föl az egyszerű honpolgárt. A Magyar Nemzeti Bank – itt érdemes jelezni közpénzből való – „gazdálkodásának” furcsaságai azonban jó ideje témát szolgáltatnak az eziránt érdeklődő sajtónak.
Az eddig nem derült ki, hogy jól vagy rosszul sáfárkodnak a vagyonnal, de a felületes szemlélő számára is akadnak aggasztó jelek.
Valójában az „verte ki a biztosítékot”, hogy úgy ítélték meg, hogy az egész katyvaszt most hirtelen – szigorúan üzleti megfontolások miatt – titkosítani kell.
Az erről szóló extra gyors törvényhozás már senkit nem lep meg, hiszen bagatell tételről van szó. Az ébereknek az tűnhetett fel, hogy a témán még az Országgyűlés elnöke is öt teljes napot elmélkedett aláírás előtt.
Lényegtelen, hogy az államfő mennyit fog, majd az esetleges alá nem írás után módosítanak és szép csendben átsuhan a téma.
A machinációk eredménye mindössze annyi csak, hogy szemben az erős kormánypropaganda jelzéseivel, várakozásaival például a Moody’s hitelminősítő továbbra is a „bóvli” kategóriában hagyta az országot. Papgyula/Északmagyar
