Nyomorult az élet a magyar
vidéken: az unió legelmaradottabb régiói közül 4 magyar, és az ország is csak azért az ötödik legszegényebb az EU-ban, mert időközben csatlakozott a nálunk is szegényebb Horvátország.
Voltunk mi már Orbán Viktor gyorsnaszádja, Matolcsy György gazdasági tündérmeséje, túl vagyunk az elrugaszkodás évén, és Magyarország még mindig az Európai Unió egyik legelmaradottabb országa, a legelmaradottabb uniós régiók közül 4 magyar. Ezek a térségek olyan szinten vannak, mint a legrosszabb román, bolgár és lengyel régiók, és alig állnak jobban, mint Macedónia, pedig az egy súlyosan leszakadt balkáni ország.
Mindez az unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, 2014-es régiókra lebontott egy főre eső GDP statisztikáiból derül ki. A legelmaradottabb magyar régiók egy főre eső összterméke az EU átlagának felét sem éri el. A leglecsúszottabb régiók között egy szlovák és cseh térséget sem találunk, viszont Pozsony és Prága egyaránt felkerült a 10 legfejlettebb európai uniós régió listájára. (A rangsorba belevettük például a volt Jugoszláv tagköztársaságot, Macedóniát is. Az ország nem EU-tag, de szerepel az Eurostat statisztikáiban az EU-tagságra bejelentkezett többi balkáni országgal együtt. Nem azonos a Görögországban található Anatoliki Makedoniaval, amely szintén szerepel a legelmaradottabb régiók listáján).
Magyarországon egyetlen kiemelkedő fejlettségű hely van, Közép-Magyarország, amelyben az egy főre eső GDP az EU-átlag 107 százalékát érte el 2014-ben.
A gyenge magyar eredményben persze nincs nagy meglepetés, Magyarország már jó ideje az EU ötödik legszegényebb országa (holtversenyben Lengyelországgal), miközben Szlovákia megelőzte, Lengyelország felzárkózott mellé. Csak azért nem maradtunk a negyedik legszegényebb ország, mert időközben csatlakozott az EU-hoz Horvátország, ami nálunk is szegényebb. hvg.hu
