azért nem verték
nagydobra a pénteki esetet. A finn mérőállomások mindenesetre kimutatták a sugárzás hirtelen megugrását.
Baleset történt még pénteken egy orosz atomerőműben, 80 kilométerre nyugatra Szentpétervártól, de a hírt akkor nem hozták nyilvánosságra. Az Eho Moszkvi rádiónak szemtanúk azt mondták: a Leningrád Atomerőmű kettes blokkjában történt a baleset, aminek következtében gőz töltötte meg a turbinacsarnokot, illetve az épületből is kijutott. A gőz valószínűleg radioaktív volt, de a hivatalos közlés szerint a radioaktivitás szintje a megengedett értéken belül maradt. A blokk dolgozóit ugyanakkor hazaküldték.
A finn atomenergia-hatóság nyilvánosan elérhető adatai is megerősítik, hogy pénteken hirtelen megugrott a sugárzás szintje, de nem veszélyes mértékben.
finn atom leningrad
AZ OROSZOK SZERINT NEM VOLT BAJ
Nem volt hatása a nukleáris biztonságra a Leningrádi Atomerőmű 2. blokkjában december 18-án történt üzemzavarnak – közölte a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern magyar kommunikációs partnere, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern honlapján hétfőn megjelent hivatalos jelentésre hivatkozva.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint az atomerőmű 2. blokkját a személyzet december 18-án moszkvai idő szerint 13 óra 50 perckor az utasításoknak és szabályoknak megfelelően leállította, miután a turbinacsarnok egyik helyiségében, egy légtelenítő nyomáscsökkentő berendezésénél gőz képződött. Az üzemzavar következtében állítólag semmiféle radioaktív kibocsátás nem történt, a háttérsugárzás az üzemzavar idején és azóta is a normális értéken belül van.
Az üzemzavar a nukleáris eseményeket besoroló nemzetközi INES skálán nullás alatti besorolású volt, azaz nem volt nukleáris biztonsági szempontból jelentősége, és nem volt jelentésköteles. A 7 fokozatú INES skála 1990 óta szolgál a nukleáris események egységes értékelésére. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a 2-es besorolást meghaladó, a határértéket minimálisan meghaladó kibocsátással járó üzemzavar esetén 24 órás határidőt javasol a NAÜ tagországok értesítésére, illetve a kibocsátással nem járó, nullás és 1-es besorolás esetén is, amennyiben az „adott ország határain túl ezt a közérdek indokolja” – áll a tájékoztatásban.
