Miskolci cigány menni Kanada

2011 novemberében indultak ki Kanadába az öt gyerekkel (a legkisebb kint született). „Nagyon sok volt a megaláztatás és a probléma. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor a gyerekek félve jöttek haza az iskolából, mert a gárdisták fenyegették őket” – meséli az apa. Volt Lyukóvölgyben egy házuk, eladták azt is, meg az összes bútorukat, mindent, amiből pénzt tudtak csinálni, és másfél millió forintból kimentek Kanadába. Elkezdtek iskolába jár, nyelvet tanulni, László pedig az építőiparban dolgozott. Havonta akár 3500 dollárt jövedelmük is volt, egy hónap után külön albérletbe tudtak menni. Csak hogy közben a kanadai állam úgy döntött, hogy Magyarország újra biztonságos ország, ezért másfél év után kiutasították a családot, haza kellett jönniük.
„Nézze, nem tudok mást mondani, csak azt, hogy ott ember módjára viselkedtek velem, nem úgy, mint idehaza. Ha hatvan-hetven, vagy akár száz éves leszek, és visszagondolok arra a torontói másfél évre, akkor úgy fogok rá emlékezni, mint életem legboldogabb időszakára” – mondja a jelenleg közmunkásként dolgozó László.
Miután hazajöttek, még bíztak benne, hogy új életet kezdhetnek Magyarországon, örültek is nagyon, hogy a gyerekek vissza tudtak illeszkedni az iskolába, de egy év se telt el, és most úgy érzik: mindennek vége. „A legnagyobb problémánk most a lakhatás, nem tudjuk, hogy hova megyünk majd, és nem szeretnénk, hogy a gyerekek intézetbe kerülnének. Márpedig ha nincs bejelentett lakcímük, akkor viszik őket” – mesélik a szülők. Teljes cikk itt.