A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a Kúria
önkormányzati tanácsának április 28-án hozott döntése Miskolc városának nagy botrányt kavart rendeletéről. A Kúria kimondta: törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő
megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön. A Kúria a miskolci lakásbérleti rendeletnek erről szóló bekezdését megsemmisítette. A döntés ellen nem lehet jogorvoslatot kérni.
A lelépési pénzről szóló miskolci rendeletet tavaly május 8-án szavazták meg. A rendelet lényege az volt, hogy Miskolc 1,5 és 2 millió forinti összeget fizet az önkormányzati bérlakások elhagyásáért azoknak a bérlőknek, akik elköltöznek Miskolcról, és legalább öt évig vissza sem mennek.
Ahogy többször megírtuk: a pénzbeli kárpótlásféleségről szóló alku csak olyan lakókkal jön szóba, akik jó bérlők voltak, rendesen fizettek, érvényes szerződésük volt. A nyomortelepek többi lakójával a miskolci önkormányzatnak nem kellett egyezkednie, mert akinek tartozása gyűlt össze, aki megsérti a közösségi együttélés önkormányzat diktálta szabályait, azt egyezkedés, segítség és pénz nélkül utcára tehetik, ha végigjárják a hivatalos utat: bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás, kilakoltatás.
Így nem volt meglepő, amit idén februárban, azaz több mint fél évvel a rendelet megszületése után a miskolci önkormányzat sajtószóvivőjétől megtudtunk: addig összesen egyetlen olyan család volt, amely a bérlakása elhagyásáért kapott pénzért vállalta az elköltözést Miskolcról.
Ettől függetlenül a miskolci rendelet dominót indított el. Több borsodi település is rögtön fogadkozni kezdett: megakadályozzák, hogy hozzájuk költözzenek ezek az emberek. Sorra születtek is az ezt célzó, segély-és közmunkamegvonással operáló rendeletek, amelyek a megyei kormányhivatal megállapítása szerint egyébként alkotmánysértők.
A miskolci önkormányzat közgyűlése legközelebb május 21-én ülésezik. A Kúria döntésével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük csütörtök délelőtt az önkormányzatnak, amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal már tavaly ősszel indítványozta, hogy Miskolc vizsgálja felül és módosítsa a lakásbérleti rendeletnek ezt a problémás bekezdését. Az önkormányzat azonban december 18-i ülésén úgy döntött, hogy nem enged a rendeletből, és elutasítja a kormányhivatal indítványát. Ezért szintet lépett a törvényességi felügyeleti eljárás, és a kormányhivatal a Kúria elé vitte az ügyet.
A Kúria döntésének indoklása
- Nyilvánvaló, hogy a támadott szabályozás alapvetően a szociális helyzet alapján rászorulókat érinti. Az önkormányzat maga is arra utalt magyarázatként a Kúriának küldött állásfoglalásában, hogy az EU támogatásával az önkormányzat kötelezettséget vállalt az avult, szegregátumokat képező telepek (nyomortelepek) felszámolására.
- A rendelkezés megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, diszkriminálja, hátrányosan megkülönbözteti a rossz szociális helyzetben lévő embereket.
- A település elhagyására kötelezés sértheti a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, a magán-, a családi élet, az otthonhoz és a kapcsolattartáshoz való jogot is.
-
A szabályozásnak tárgyilagos megítélés szerint nincs – a hatályos magyar jogrendszer alapjogi standardjai szerint – elfogadható indoka.
- A Kúriát nem győzte meg az önkormányzat azzal sem, hogy szerintük a bérlő szabad akaratából költözik a városon kívülre. Hiába hivatkozott az önkormányzat a tulajdonhoz való jogára is. A Kúria az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozott, amely szerint a szociális kötöttségek a tulajdonosi autonómia korlátozását messzemenőleg lehetővé teszik, és ez fokozottan igaz az önkormányzati tulajdonra mint köztulajdonra. index.hu
