A felsőzsolcai vesztegetéses ügyként elhíresült
esetben a legfelső hatóságként eljáró Debreceni Ítélőtábla az idő múlására való tekintettel az elsőrendű vádlott börtönbüntetését 5 év 6 hónapra enyhítette, a harmadrendű vádlott esetében pedig 2 évre mérsékelte a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét, valamint mellőzte a pénzbüntetést. Az ítélőtábla szerint a törvényszék a másodrendű vádlott vonatkozásában nem tett eleget indokolási kötelezettségének, ezért hatályon kívül helyezte az ítélet őt érintő részét és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Az ítélőtábla egyebekben helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.
A tényállás szerint a vádlottak valamennyien Felsőzsolca Város Önkormányzatának tisztviselői voltak. Az elsőrendű vádlott a város jegyzője, a másodrendű a város aljegyzője, a harmadrendű a város polgármestere, a negyedrendű a Hatósági Osztály, az ötödrendű az Építésügyi Osztály előadója volt, így valamennyien hivatalos személynek minősültek. 2006 és 2010 között az első-, másod-, és harmadrendű vádlott különböző pénzösszegeket kért és kapott vállalkozóktól, telephely engedélyeztetése, működési, építési engedély utólagos kiadása, hivatali ügyek soron kívüli intézése, önkormányzattól kapott vállalkozói megbízás elnyerése érdekében. Észak
