Tóta W. Árpád a bíróság előtt tett vallomásában emlékeztetett
Zsiga Marcell korábbi költségtérítési törvénysértésére és arra, hogy alpolgármestersége idején több családtagja is az önkormányzatnál jutott álláshoz. Felidézte azt is, hogy Zsiga később sem tisztázta vagyonának eredetét nyilvánosan, csak az Országgyűlés – kormánypárti többségű – mentelmi bizottságának zárt ülésén, illetve hogy az alpolgármester a publicisztika alapjául szolgáló híradások közül egyet sem igazíttatott helyre. A szerző kijelentette, az egész ügy „a korrupciógyanú tankönyvi esete”, és a közérdek ahhoz fűződik, hogy az ilyen gyanúkat a sajtó megfogalmazhassa.
Dr. Futó Barnabás, Zsiga Marcell jogi képviselője felfüggesztett szabadságvesztést kért a vélelmezett becsületsértés és rágalmazás büntetéséül. Tóta W. Árpádot – a Társaság a Szabadságjogokért megbízásából – dr. Baltay Levente ügyvéd képviselte, aki védencének felmentését kérte.
Dr. Dankó Eszter bíró a felmentő ítélet indoklásában az Alkotmánybíróság korábbi, a közszereplők bírálhatóságára vonatkozó állásfoglalásaira hivatkozott, köztük arra a hasonló, 2014-es ügyre, amikor a siklósi önkormányzattal kapcsolatos korrupciós vádakat fogalmazott meg egy helyi lap. A bírónő kifejtette: a demokrácia lényegi eleme, hogy a közhatalom képviselőit bárki félelemtől és retorziótól mentesen bírálhassa, akár túlzó, sarkos megfogalmazásban is. Kitért arra is, hogy nemcsak a hazai, hanem a strasbourgi ítélkezési gyakorlat is a közszereplők jó hírnévhez való joga elé helyezi a sajtó- és véleményszabadságot. Teljes cikk itt.
