A válságkommunikáció költségeinek fedezésében is segítséget nyújthatnak.
Biztosítás, már kártérítésre is
Egy félrement Facebook-komment, egy munkahelyi pletyka vagy egy nyilvánosan elhangzó megalapozatlan vád is súlyos károkat okozhat valakinek a szakmai és személyes megítélésében. A következmények nem állnak meg a jó hírnév rombolásánál: akár büntetőeljárás, sérelemdíj vagy jelentős összegű kártérítés is lehet a vége. Kevesen tudják, de már olyan speciális biztosítási konstrukciók is léteznek, amelyek meghatározott feltételekkel a jogi védekezés, illetve a reputáció helyreállításának költségeihez is hozzájárulhatnak. A CLB különösen a kommunikációs és PR-cégek figyelmét hívja fel erre a lehetőségre, de a közösségi médiában másokat lejárató kommentelőknek sem árt tisztában lenniük a következményekkel.
Egy Facebook-poszt, egy munkahelyi pletyka vagy egy nagyobb üzleti fórumon nyilvánosan elhangzó mondat is elég lehet ahhoz, hogy egy vállalkozás, de akár egy magánszemély több évtized alatt felépített szakmai hitelessége és jó híre megkérdőjeleződjön. Ennek pedig a további működésre, az üzleti kapcsolatokra és a megélhetésre is komoly erkölcsi és anyagi következményei lehetnek. A kommunikáció megváltozott világához a biztosítási piac is igyekszik alkalmazkodni: bizonyos speciális szerződések a közvetlen anyagi károk és a jogi védekezés költségein túl a megrongálódott hírnév helyreállításának kiadásaira is fedezetet nyújthatnak – hívja fel a figyelmet Németh Péter, a CLB biztosítási szakértője, a Kockázatos podcast házigazdája.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a biztosító bármely lejárató Facebook-poszt után automatikusan kifizet egy sokmilliós helyreállító reklámkampányt. A lehetőségről azonban jó, ha tudnak például a kommunikációs és PR-cégek. Ezek a szerződések ugyanis speciális, pontosan körülhatárolt kockázatokra szólnak, amelyeket előzetesen megfelelően ki kell alakítani, és a biztosítón belül is külön engedélyeztetni kell – magyarázza a CLB biztosítási alkusz szakértője. Németh Péter arra is figyelmeztet, hogy egy átlagos felelősségbiztosítás önmagában nem jelent automatikus reputációs védelmet. A szakértő szerint a közösségi médiában és a nyilvános megszólalásokban egyre gyakrabban találkozni olyan súlyos kijelentésekkel, amelyek alkalmasak lehetnek a becsület vagy a jó hírnév megsértésére. A nyilatkozók sokszor bele sem gondolnak abba, milyen jogi, akár büntetőjogi következményei lehetnek egy-egy megalapozatlan állításnak.
A kabátlopás esete: amikor már az is elég, hogy valakinek szóba kerül a neve
Régóta ismert a „kabátlopás” története, amelyben valakiről idővel már csak annyi marad meg az emberek emlékezetében, hogy köze volt egy lopáshoz. Hogy végül ő lopott, vagy éppen tőle loptak, arra már kevesen emlékeznek. A közösségi médiában már az ilyen, bizonytalan alapokon nyugvó találgatás is veszélyes lehet. Egy ellenőrizetlen állítás valakiről percek alatt több ezer emberhez juthat el, de ugyanilyen romboló hatású lehet egy vállalati értekezleten, üzleti konferencián, szakmai fórumon vagy akár egy kisebb munkatársi közösségben elhangzó vád is. Különösen akkor, ha valakiről azt állítják, hogy lopott, sikkasztott, csalt, vagy szándékosan megkárosította a munkaadóját.
– Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ami egy Facebook-bejegyzésben vagy egy társaságban hangzik el, az legfeljebb kellemetlen pletyka. Pedig egy megalapozatlan, becsületcsorbító állítás mögött akár komoly jogi és pénzügyi felelősség is állhat. A legnagyobb veszteség pedig sokszor nem is azonnal jelentkezik, hanem az elveszített bizalomban, munkalehetőségekben és üzleti kapcsolatokban – fogalmaz Németh Péter. A rágalmazásnak, a becsületsértésnek és a jó hírnév megsértésének súlyos következményei lehetnek. Ezek nem feltétlenül érnek véget egy esetleges büntetőeljárással. Ha ugyanis az elszenvedett vagyoni kár és annak a jogsértéssel való összefüggése bizonyítható, az jelentős összegű kártérítési igényt is megalapozhat. A személyiségi jog megsértése esetén pedig sérelemdíj is követelhető, amelynek megítéléséhez nem szükséges külön vagyoni kárt bizonyítani.
Belép a biztosító
És itt léphet be a biztosítás, amely magánszemélyek számára elsősorban a jogvédelmi biztosítás révén jelenthet segítséget. Megfelelő fedezet esetén hozzájárulhat az ügyvédi képviselet, a jogi eljárás és az igényérvényesítés költségeihez. Bizonyos konstrukciók a munkajogi vagy személyiségi jogi vitákban is segítséget nyújthatnak. Ez különösen értékes lehet annak, akinek egy elhúzódó jogi eljárás költségeit egyébként saját forrásból kellene finanszíroznia. A fedezetek azonban biztosítónként és szerződésenként eltérnek, különösen a foglalkozással összefüggő ügyekben.
A vállalkozások számára ennél összetettebb biztosítási védelem is kialakítható. A vállalati jogvédelmi biztosítás a meghatározott jogviták kezelésében, a szakmai felelősségbiztosítás pedig a vállalkozás tevékenységével másoknak okozott károk megtérítésében segíthet. Utóbbi különösen érdekes lehet a PR-, marketing- és kommunikációs vállalkozások számára – jegyzi meg a szakértő. Például, ha egy kommunikációs ügynökség munkatársa egy gondatlanul megfogalmazott kampánnyal valótlan állításokat terjeszt egy másik vállalkozásról, és ezzel bizonyítható anyagi kárt okoz, megfelelő szakmai felelősségbiztosítás esetén a biztosító részt vállalhat a kártérítésből és a védekezés költségeiből. Ehhez azonban olyan szerződés szükséges, amely valóban fedezi az adott tevékenységből eredő, akár tisztán vagyoni károkat, valamint a vonatkozó személyiségi jogi igényeket is. Szándékos károkozás esetén pedig a biztosító mentesülésével vagy a kifizetett összeg visszakövetelésével is számolni kell – összegzi a CLB szakértője.
Németh Péter a kiberbiztosításokra is felhívja a figyelmet. Ezek ugyanis egy adatvédelmi vagy informatikai incidens után a válságkommunikáció költségeinek fedezésében is segítséget nyújthatnak.
