A magyar–szlovák határral megosztott Sajó-völgy történelmi bányavidék, ahol már az 1800-as évektől jelentős bányászati tevékenység folyt. A bányászat hosszú távon a folyó vízminőségére is hatást gyakorolt. Erre tekintettel a projekt elsődleges célja a Sajó határon átnyúló vízgyűjtő területének vizsgálata, a folyó jelenlegi környezeti állapotának feltárása, valamint a felhagyott bányák potenciális szennyező hatásainak értékelése volt – áll a tájékoztatásban.
A három partnerszervezet szoros együttműködésben végezte a vizsgálatokat. A Kassai Műszaki Egyetem a szlovákiai oldalon 25, a Miskolci Egyetem a magyarországi oldalon 22, míg az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 10 mintavételi helyszínen végzett méréseket. A kutatások a felszíni és felszín alatti vizek minőségi vizsgálatára, valamint talajmechanikai, geofizikai és geokémiai vizsgálatokra is kiterjedtek.
Hosszú távú monitoringrendszert javasolnak Sajópüspökinél
A projekt során kapott eredmények és a modellezési adatok alapozták meg az elkészült környezetvédelmi és kockázatértékelési tanulmányt. A dokumentum a bányák és bányahulladékok környezeti hatásait értékelte, azonosította a lehetséges kockázatokat, azok mértékét és bekövetkezési valószínűségét.
Ezek alapján javasolt egy hosszú távú monitoringrendszer kiépítése Sajópüspöki központtal, amely hozzájárulhat a további környezeti károk megelőzéséhez
– jelezték.
A projekt zárórendezvényét 2026. október 21-én, előadóülés keretében tartotta meg közösen a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Vízgazdálkodási Szakosztálya, az MHT Borsodi Területi Szervezete és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. A projekt megvalósítását és a vizsgálatok eredményeit három előadás keretében mutatták be. Borsósné dr. Gulyás Krisztina a projekt egészét és annak célkitűzéseit ismertette, Czímer Bence a Miskolci Egyetem által végzett mérések eredményeiről számolt be, Katona Enikő pedig az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság mérési tevékenységét és annak eredményeit mutatta be.
