Egy igazi szupersztár is előadást tartott, a magyar származású Tom Szaky, akinek cége, a TerraCycle túlzás nélkül az újrahasznosítás pionírja, legyen szó gilisztaürülékről, cigarettacsikkről vagy kávékapszuláról.
„Nemcsak fontos, de sürgős is” – mondta a körforgásos gazdaságról (circular economy) Hollandia budapesti nagykövete, Willem van Ee a Circular Economy Hotspot szakmai rendezvény díjkiosztóján hétfő este a Bem téri Kimpton Hotelben. Van Ee hozzátette: a körforgásos gazdaság, az újrahasznosítás és az erre épülő üzleti stratégiák a világ mai állapotát tekintve már nem pusztán választható opciót jelentenek, hanem lényegében kötelezők. Az esemény, a holland nagykövetség által szervezett Sustainable Tulip (Fenntartható Tulipán Díj, vagy Tulipán Díj a Fenntarthatóságért) díjkiosztó – amelynek házigazdája a BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) volt – és az azt követő másnapi konferencia alaphangja is ez volt: elkerülhetetlen, hogy a körforgásos gazdaságra, az újrahasznosításra építsük a jelen és a jövő gazdaságát, különben… – és bár ezt senki nem mondta, ki, mindenki sejtette, hogy különben a fejünkre omlik a jelenlegi, zömmel a túltermelésre, a túlfogyasztásra és a fosszilis energia nyakló nélküli felhasználására épülő modell. Ez persze nem ilyen egyszerű, és nem is fekete-fehér, hiszen – mint az a konferencián kiderült – , a túlfogyasztó és túltermelő Nyugaton számos elképesztően izgalmas példát találunk a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazására. A hétfői díjkiosztón pedig az is látszott, hogy ebben speciel nem vagyunk annyira lemaradva: ilyen példák Magyarországon is akadnak, csak még mindig szigetszerűen, és nem rendszerszerűen.
A Sustainable Tulip idei kiírására kétszer annyian adták be a pályázatukat, mint az előző három évben együttvéve. A díjjal, amelyet a budapesti holland nagykövetség hozott létre, olyan magyar kezdeményezéseket, termékeket, szolgáltatásokat, illetve rendszerszintű innovációkat ismernek el, amelyek a körforgásos gazdaság alapelveit alkalmazzák. Olyan módon, hogy ténylegesen túlmutatnak a hagyományos, zöld megközelítéseken, és valódi körforgásos megoldásokat kínálnak az anyaghasználat, a terméktervezés, az üzleti modellek, a szolgáltatások vagy a rendszerszintű átalakulás terén.
Az idei fődíjat a SoundWool nevű vállalkozás kapta, amely hazai és regionális forrásokból származó gyapjúhulladékot használ újra, hangszigetelő paneleket gyártva belőle. Az akusztikai szempontól hasznos és közben dekoratív paneleket többnyire belsőépítészek alkalmazzák stúdióterekben, irodákban, de akár lakásokban is.
„Textiltervező művész vagyok, és a diploma megszerzése után egy ponton a tervezői felelősségvállalás kérdését tettem fel magamnak. Ezekkel a lehetőségekkel és készségekkel miként tudok úgy jelen lenni a piacon, hogy az segítse a környezetet, és közben releváns választ tudjon adni egy adott problémára” – mondta a díjátadó után kérdésünkre a SoundWool megteremtője, Temesi Apolka, a MOME-n végzett tervező. Fotó: Apolka középen
