Amikor 2019-ben átvettük Miskolc irányítását, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kihasználtsága mindössze 18 százalékon állt
A legtöbb projekt akkori ütemterve alapján nem valósulhatott volna meg határidőre (2023 vége), így a beruházások és az uniós források is közvetlen veszélybe kerültek
Így nem csupán iskolák
Bár a folyamat tele volt buktatókkal és egyes projekteket jogos kritika is ért, egy dolgot senki nem vehet el tőlünk és a miskolciaktól – ezeket a beruházásokat megmentettük, ezek itt vannak, elkészültek és Miskolcot szolgálják.
Hiszen a 35 milliárdos program megmentése mellett az elődök hibáiból tanulva kezdtük el előkészíteni a jelenleg is futó pályázati ciklust. Olyan TOP Plusz programot dolgoztunk ki, amelyben érdemi, egymásra épülő fejlesztések és a miskolciak bevonása kaptak meghatározó szerepet.
Azt akartuk, hogy a beruházások egy átgondolt, a város fejlődését szolgáló koncepció részeként valósuljanak meg. A siker első lépése volt, hogy az általunk összeállított szakmai programra építve Miskolc a 2021–2027-es ciklusban újabb, több mint 32 milliárd forintos fejlesztési kerethez jutott
Azt vártuk, hogy az új városvezetés épít ezekre az alapokra, és a TOP Plusz program pénzeit gördülékenyen, szakmai alapon hívja le. Ezzel szemben a valóság drámai.
Mára ugyanis kiderült, a fideszes városvezetés nem csupán a ma Miskolcát sodorta a fizetésképtelenség határára, de a fejlesztéspolitikai bénázással a város jövőjét is veszélyezteti.
A TOP Plusz program megvalósítására rendelkezésre álló idő folyamatosan fogy
Az EKR (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) adatai alapján a fejlesztések túlnyomó része még csak a tervezési közbeszerzésnél vagy magánál a tervezésnél tart
Látjuk, hogy vannak megvalósuló fejlesztések – ilyen például az avasi főútvonal újraaszfaltozása
Az Avasi Kilátó felújítása elkészült, megújultak a hozzá vezető sétautak, létrejött a Horváth-tető játszótere és a Kilátó előtti rendezvényközpont. Ezek egy több ütemből álló, egymásra épülő fejlesztési program részei voltak. A következő ütemhez már rendelkezésre álltak a szükséges építési, illetve vízjogi létesítési engedélyek, és elkészültek a kiviteli tervek is. A kivitelezési közbeszerzés megindításával folytatódhatott volna az Avastető megújítása a buszvégállomástól egészen a Kilátóig. A korábban elkészült beruházásokkal együtt egy komplex, országosan is egyedülálló turisztikai célpont jöhetett volna létre. Az új városvezetés döntése miatt azonban ez a következő ütem elmarad. Amikor ezt közgyűlésen szóvá tettem, a polgármester tett egy ködös ígéretet, de a más forrásból történő megvalósítás ígérete csak akkor vehető komolyan, ha megnevezik a ténylegesen rendelkezésre álló forrást, bemutatják az ütemtervet és vállalják a megvalósítás határidejét. Egy előkészített fejlesztés feladását nem lehet bizonytalan bemondásokkal elfedni.
Megalapították a Miskolci Fejlesztési Központot, miközben a Pályázati Főosztály és a városi gazdaságfejlesztési szervezet is egyaránt működik. A kollégák fizikailag ugyanazokban az irodákban ülnek, ugyanazokat a számítógépeket, nyomtatókat és berendezéseket használják. Ettől még világosan be kellene mutatni, milyen önálló feladata és hozzáadott értéke van az új társaságnak, hogyan oszlanak meg a felelősségek, és mi indokolja a külön szervezet százmilliós nagyságrendű finanszírozását. Egy új cégtábla önmagában nem jelent több szakmai kapacitást vagy gyorsabb projektmegvalósítást. Nyilvánosságra kell hozni az MFK üzleti tervét, költségeit, szerződéseit és mérhető eredményeit. A működés alapfeltételeit is tisztázni kell – kötöttek-e a hivatallal bérleti vagy más használati szerződést az irodákra és az eszközökre? Ki viseli ezek költségeit, és milyen feltételekkel használja őket a társaság? A tulajdonosi döntéseket és a működés eredményeit pedig a Közgyűlés előtt is számonkérhetővé kell tenni. A miskolciaknak joguk van tudni, mire fordítják a közpénzüket.
A hangzatos szlogenek és a drága PR nem helyettesítik a mérnöki, projektmenedzsmenti és pénzügyi munkát, sem a hiányzó városvezetői felelősséget. Miskolcon most az a tét, hogy a bejelentésekből valóban elkészült fejlesztések lesznek-e, vagy elbukjuk a 32 milliárdos támogatást. A szakmaiatlanság és a késlekedés árát végül a miskolciak fizetik meg!
Azonnali, határozott beavatkozásra van szükség! Nem halogathatjuk tovább a döntéseket, így a kritika mellett ezt javaslom
Miskolc nem engedheti meg magának, hogy a felszínes marketing és a szakmaiatlanság miatt tízmilliárdos fejlesztési forrásoktól essen el
