500 millió készpénz
A másik rejtély: hogy keveredett egy ilyen kaliberű milliárdos egy ilyen piti adócsalási ügybe?
A Nagymester-féle szervezet a vád szerint többnyire akkor nyújtotta az ehhez hasonló szolgáltatást, tehát a fiktív beszámlázást, ha egy cégvezető, esetleg politikus, hivatalnok meg akarta lopni a rábízott projektet vagy társaságot, esetleg el akarta csalni az adót. A módszereket konkrét példákon keresztül feltártuk.
Jellinek esetében nem erről lehet szó. A haszonhúzó cégeknek ő a tulajdonosa. Saját magát nem valószínű, hogy meglopta. A Horváth Csaba László újságíró által írt 24.hu-cikk szerint Jellinek Dánielnek 2019-ben gyorsan készpénzre volt szüksége, ezt a transzfert takarták el később fiktív számlákkal. A mi információink szerint is ez történhetett: „Jellineknek 500 millió forint készpénzre volt szüksége, rövid időn belül, ezt szolgálta a számlagyáras művelet.”
Ugyanis a Nagymesternek volt egy speciális szolgáltatása. Nagy mennyiségű készpénzt tudott rövid határidővel előteremteni.
Akármilyen gazdag valaki, ha valami oknál fogva napokon vagy órákon belül félmilliárd készpénzt kell felhajtania, az bizony problémát jelent. Ennyit nem lehet csak úgy levenni a számláról. Főleg ha valakinek olyan pénzre van szüksége, aminek nem marad nyoma, aminek az útját nem lehet könnyen lekövetni.
A 24.hu cikke szerint Jellinek úgy fizette vissza a gyors készpénzt, hogy a Nagymesterhez köthető cégektől különböző informatikai eszközöket, nagy értékű szoftvereket vásárolt. De a tranzakció mögött nem volt valós teljesítés, fiktív ügyletekről volt szó. A szoftvereket kifizették, de azok nem lettek leszállítva vagy beüzemelve. Tulajdonképpen lepapírozhatták a félmilliárdos kölcsönt. Úgy lett ebből adócsalási ügy, hogy a NAV nyomozói azt vették észre, a számlákat befogadó cég nem fizette be a fiktív ügylet után az adót.
Azt nem tudjuk, hogy Jellineknek miért lehetett szüksége a nagy mennyiségű nyomtalan készpénzre. A milliárdos maga tagadja, hogy ez állna a bűntény hátterében. De nem életszerű, hogy egy olyan üzletember, aki minden évben a milliós fizetésén túl milliárd feletti osztalékot vesz ki a cégeiből, csupán adófizetés elkerülése miatt pitiáner áfacsalásba kezdene, kockáztatva a teljes birodalmát, a reputációját, sőt a börtönbüntetést.
Jellinek Dániel nyilatkozata: „A mai tárgyalást övező jelentős sajtóérdeklődést látva csak megerősödött bennem, hogy jól döntöttem, amikor édesapám és kollégám helyett vállaltam ebben a kellemetlen ügyben a felelősséget és ezzel együtt az eljárás terheit. Fontos hangsúlyozni, hogy a szoftverbeszerzéssel kapcsolatos anomáliákat egy belső vizsgálat eredményeként már hónapokkal a NAV megkeresése előtt észleltük, önrevízió keretében korrigáltuk, és a jogszabályoknak megfelelően a kamatokkal növelt összeget hiánytalanul megfizettük, így sem az államot, sem a költségvetést nem érte kár. Emellett az eljárás során végig együttműködtünk a hatóságokkal, és elkötelezettek voltunk az ügy mielőbbi tisztázása mellett. A bíróság mai ítéletében kiszabott pénzbüntetés megfizetésével az ügyet lezártnak tekintjük.”
