Orbán Viktor az Afd győzelme kapcsán meleg szeretettel gratulált Alice-nek a szivárványcsaládjához

3 Responses

1. Te már csak tudod, Piktor, hogy milyen sok az ellendrukker! Éppen arra buzdítod a fidesz maradékát!
   Képmutató senkiházi!

   3

   Válasz

2. a lámpavason kellene csüngenie már a csxiózónak. mp te is beetetted az embereket, ezért bosszúból a csúti ganajra fogok szavazni legközelebb

   Válasz

   1. Tudjuk! Most szavalták a tiszás iskolák évnyitóján. Új az iskolaigazgató
      „MEMENTÓ
      Azon az őszön, Szamuely elvtárs,
      mikor ránkzúdult a szennyes ár:
      naponta százszor gondoltam magára,
      azt hittem, mindennek vége már…
      Hogy is mondjam el, Szamuely elvtárs,
      arcomra a szégyen vet tüzet;
      a fehér horda már zászlónk taposta,
      és nem adtak rájuk sortüzet!
      Nem volt elég fegyver a munkásság kezében!
      Elfeledték, mit mondott Lenin…
      (Volt tábornok, ki egyetemet végzett,
      de nem esett túl az elemin…)
      Míg vastapsok dörögtek szerteszéjjel,
      a fehérterror már itt lapult,
      de tizenkilenc minden tanulsága
      sok elvakult agyban megfakult…
      A hadak élén, hej, ha Ön áll akkor!
      Nem lett volna céltalan vita….
      Hiszen az Ön nevének hallatára
      még ma is reszket sok bandita…
      Ön tudta volna, hogy az árulónak
      és annak, ki ránk emel kezet,
      a sorsa harcban: – kérlelhetetlenül –
      enyhébb a halálnál nem lehet!
      De nem így történt, és zuhantunk tovább,
      már-már elsöpört a fergeteg,
      mikor védő kart nyújtott felénk Lenin
      népe és a vöröshadsereg
      együtt harcolva legjobb fiainkkal,
      a hordát nyílt harcban verte szét,
      s Attila rímeit testvéri tankok
      dübörögték újra szerteszét…
      Azóta rend van, Szamuely elvtárs.
      Egységes és szervezett a párt,
      és csillagunk megújult fénye mellett
      párt és nép egymásra rátalált!
      Oly jólesett ezt elbeszélni Önnek,
      ki sosem volt bűnre csalható
      (bár effajta beszéd költők ajkáról
      manapság ritkán hallható…)
      Mégse titkolom, hogy már régi vágyam:
      – s remélem, hogy nem marad remény –
      az Ön alakját ércbe öntve látni
      a főváros egyik szép terén…
      Egyszerűen, csak úgy nyűtt bőrkabátban,
      mentesen minden cicomától,
      s a talapzaton csupán ennyi álljon:
      népbiztos, szónok, agitátor.”

      Válasz