A nagy múltú EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. néhány nappal ezelőtt felszámolás alá került, és az üzem végleg megszűnik – tudta meg a Vasas Szakszervezeti Szövetségtől a Magyar Hang.
A szakszervezet szerint a vállalat anyagi helyzete kritikussá vált, a munkavállalók már a munkabérükhöz sem jutottak hozzá, részben vagy egyáltalán nem.
13 Responses
Van ilyen kockázat nem? Miért a tulajdonos nem veszít semmit? A dolgozó meg kesereg, mert nincs munka, nincs bér. Fél, hogy azzal 6 elemivel amit sikerül tető alá hozni, azzal ott a világvégén mit kezd majd. Közben persze Ő is, meg mindenki a kínaiban, meg a nagy üzletekben vesz edényt. Szarnak a saját munkáltatójukra is, csak követelőzni tudnak. Ezt most benézték, ennyi.
Csigavér! Már dolgozik Unger eftásnő az ország 100%-os kiszolgáltatottságán:
Nehogymán ne a külföldi karvalytőkéjé legyen minden. Nem csökkenhet a magyar irigység faktor
„A korábbi rendszer feltárását Unger időszakokra bontva képzeli el, értékelése szerint 2010 és 2014 között elsősorban a szabályozási környezet átalakításával rendezték át a piacokat: olyan jogszabályok születtek, amelyek egyes gazdasági szereplők pozícióit gyengítették, másokét pedig megerősítették.
Ennek vizsgálatakor szerinte nemcsak azt kell megnézni, hogy egy-egy döntés jogszerű volt-e, hanem azt is, kik nyertek gazdaságilag az új szabályokon, és milyen politikai döntési folyamat vezetett ezekhez.”
Már most fostok?Helyes. Ebből is látszik hogy jó döntés volt…
Szerencsétlen tiszás
ezt azér beszéld meg magyar péter sógorával.
a klimaxos azt ígérte, hogy 6 év múlva tárgyalás, +6 évítélet.
nem doktor Simon ügyében 2013-tól már van elsőfokú ítélet.
Ne aggódjX.Te azt már nem fogod megélni…:):):)
Csak ön után. Majd figyelem a miskolc krematórium kéményét
Téged inkább a dögkutak környékén kell.majd keresni…:):):)
Az! 🤣😊😂
„Ambrózy
Nagyon drukkolok Ligeti Miklósnak, hogy ő vezesse az ÁVH-t! Rögtön írok neki egy komoly, géppel írt feljelentést a TASZ, az Átlátszó és a K-Monitor közös közpénzszivattyújáról, az Ez a minimum programról, amivel lehúzták az önkormányzatokat nagy manival. Milliókért árusították az olyan nagyszerű, antikorrupciós know-how-t, miszerint az önkormányzati költségvetést animálva is mutassák be a járókelőknek és a lakosságnak. Ezt a tevékenységet a Balkánon még védelmi pénznek hívták, mert amelyik önkormányzat nem szerződik, az „gyanúba keverődik”. Így, szuperpasszívban.
Szóval Ligeti visszaszerzi a vagyont magától és a régi munkahelyétől, majd letartóztatja magát és a telekszomszédokat a budai hegyekben. Jó lesz ez! Rajk-per áramvonalasítva”
Reméljük.Ambrózy?A tisza listás?A helyében én sem lennék nyugodt
Csigavér! Majd Varga Zoltán a gyár alá nyúl és megmenti. A munkásvér nem válik vizzé!
Tuti, hogy szembe megy Magyar Péter AVH-s elnökével; Unger Anna Rózával.
„Varga Zoltán leggyakrabban a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonos-vezérigazgatójaként ismert milliárdos üzletember, aki Bonyhádról származik.Ki a bonyhádi kötődésű Varga Zoltán?Származása: Bonyhádi munkáscsalád sarja. 1966-ban született.Tanulmányai: A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban érettségizett 1984-ben, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát.Üzleti karrier: Magyarország egyik leggazdagabb embere. A Budapesti Értéktőzsdén és a Credit Suisse-nél kezdett. Később befektetőként részt vett a Wizz Air elindításában.Médiaportfólió: 2014-ben megvásárolta a Sanoma kiadót, létrehozva a Central Médiacsoportot (hozzájuk tartozik pl. a 24.hu, Nők Lapja, Startlap).Támogatás: Szülővárosa iránti kötődését jelzi, hogy létrehozta a Bonyhádi Matematikai Tehetségfejlesztő Közhasznú Alapítványt az egykori iskolája diákjainak segítésére.Aktuális hírek az üzletemberrőlA médiavállalkozó ellen az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt emelt vádat, és szabadságvesztés kiszabását indítványozta.(Megjegyzés: Amennyiben nem a médiatulajdonosra, hanem egy másik helyi lakosra, kereskedőre vagy szakértőre gondolt, kérjük, pontosítsa a keresést!)Magyar Marketing FesztiválA leggazdagabb magyarok: Varga Zoltán2018. júl. 10. — A leggazdagabb magyarok: Varga Zoltán. A Central Médiacsoport Zrt. 51 esztendős vezérigazgató-tulajdonosának, Varga Zoltánnak vagy…bomatekaAlapítvány – bomatekaAz Alapítványt Varga Zoltán, a gimnáziumban 1984-ben végzett öregdiák hozta létre tízmillió forintos alaptőkével. Célja, mint a ne…WikipediaVarga Zoltán (vállalkozó) – WikipédiaVarga Zoltán (Bonyhád, 1966. augusztus 22.-) magyar vállalkozó, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosa, Magyarország 50 leggazdag.
Varga a médiában 2014-ben kezdett igazán terjeszkedni, amikor megszerezte a Central Médiacsoportot. A cégcsoport lapjai korábban a…centralmediacsoport.huCentral Médiacsoport hivatalos weboldala – Central MédiacsoportA Central Médiacsoport 10. születésnapja alkalmából először adott interjút a Nők Lapjának Varga Zoltán, a kiadó tulajdonos-vezérig… „
X én nem lehetek semmi és az arcom nem lesz ismerős.
Sajnálom! Pár éve a szarvasiak csődöltek be, de őket megmentették. Nem lehet pótolni az edényeiket, fazekaikat, lábasaikat.
MI KÖZE A ZSIDÓKNAK A BONYHÁDI ZOMÁNCGYÁRHOZ – Bejárta a magyar sajtót, hogy bezár Magyarország legrégebbi zománcüzeme. A hagyományos bonyhádi zománc lábasok a magyar konyhák elmaradhatatlan kellékei. A jellegzetes piros és kék zománc edények onnan is felismerhetők, hogy ha megfordítunk egy fazekat az alján aranyszínű oroszlános márkajelzést találunk. Ez az alapító Perczel Béla családi címeréből vett jelkép. De lehetne akár Júdea oroszlánja is.
1909-ben alapított bonyhádi üzem eredetileg dominó- és zománctábla gyártásra szakosodott, és a konyhai eszközök gyártása csak később futott fel. Perczel Béla, nem volt megáldva túl jó üzleti érzékkel, de jó szakemberekkel vette körül magát és üzleti partnerei között hamar megjelentek a bonyhádi zsidó kereskedők is. Az üzleti könyvek szerint 1911-ben jelentős megrendelést kapott a bonyhádi gyár Jeruzsálemből, a szent város háromnyelvű – angol, arab, és héber – utcanévtábláinak elkészítésére. A dolog olyan jól sikerülhetett, hogy egy Bonyhádról aliázott kereskedő segítségével 1926-ben a gyárnak fióktelepe nyílt Jeruzsálemben. Innen aztán kerülhettek utcatáblák szerte a közel-keletre, ami jelzi, hogy fénykorában a bonyhádi cég bizony multinacionális vállalatnak számított – nem kis részben a zsidó kereskedelmi tudásnak köszönhetően.
De mi is az a zománc pontosan? Az üveg fémre történő olvasztásakor keletkezett bevonat. Zománcozáskor az átlátszóra őrölt üvegport előbb megszínezik, majd ehhez ón-dioxidot kevernek, így jön létre az a máz, amibe belemártják az edényt, majd a felesleg lecsorogatását követően többször egymás után kiégetik. Az így létrejövő bevonat védi az edényt és nincs semmiféle mellékíze, nem mérgező, nem oldódik – az isten is konyhai eszközök védelmére teremtette!
A bonyhádi edényeken zsidóság is rajta hagyta kézjegyét. Ma leginkább piros edények vannak forgalomban, de jó ideig piros és kék változatok voltak leginkább forgalomban. Ennek oka a kóserság volt. A piros a húsos edényeket jelölte, a kék a tejeseket. Ez a sztenderd színhasználat aztán védjegyévé vált a bonyhádi edényeknek, miközben ma már senki nem gondol rá, hogy a színhasználat a zsidó vásárlók miatt alakult így.
Sajnos úgy tűnik, hogy a gyár bezárásával egy magyar ipartörténeti emlékkel szegényebbek leszünk. A bonyhádi üzem csodálatos példája volt annak a kereskedelmi és kulturális szimbiózisnak, amely jelképe lehetne a magyar-zsidó együttélésnek. Látva a gyár fantasztikus tábláit és praktikus edényeit csak bízni tudunk abban, hogy valamilyen formában mégiscsak tovább fog élni a zománcozás hagyománya Bonyhádon