Gyors reflexiók a miniszterből lett képviselő pályamódosításáról
Szijjártó Péter hirtelen távozása olyan kérdéseket sodor fel, amelyeket nem lehet félresöpörni. Az egyik legkellemetlenebb: vajon a mentelmi jogról való önkényes lemondás nem ösztönzi-e a magyar hatóságokat arra, hogy a kémkedés gyanúja körüli, eddig óvatosan kerülgetett ügyekben hirtelen gyorsabb ritmusra váltsanak. Különösen úgy, hogy a kínai munkavégzés -kiadatási esély nélkül – a tisztázást nem megkönnyíti, hanem éppenséggel elnehezíti. A távolság ilyenkor nem csak földrajzi, hanem jogi és politikai is…
A másik kérdés már nemcsak személyes, hanem kifejezetten geopolitikai: vajon a BYD külkapcsolatait immár irányító volt miniszter Lavrovhoz fűződő szoros viszonya nem erodálja a kínai gigacég nemzetközi reputációját ?
A vállalat globális jelenléte eddig a technológiai fölényről szólt; most viszont egy olyan diplomáciai árnyék vetül rá, amelyet nehéz lesz nem észrevenni. A kínai HR-esek nyilván mérlegelték a kockázatokat.
Nem lennék a budapesti kínai nagykövet helyében sem. A BYD ügyeiben kellene lobbiznia, miközben a kínai–magyar kapcsolatok vélhetően paradigmaváltáson esnek át, és a régi reflexek már nem működnek. Ez a teher nemcsak súlyos, hanem hálátlan is — és aligha lesz könnyű viselni, különösen annak fényében, hogy a KÜM-ben dőlnek ki a csontvázak. A volt miniszter lelép, a nagykövetnek viszont itthon kell vitézkednie.
