Miskolc. Rokker AI képe

5 Responses

1. súlyos dolgok ezek, ha már bandykánál is erősebb ez a krampusz

   1

   Válasz

2. „Amikor rájössz, hogy átvertek
   Van egy pillanat, amire senki sem készít fel.
   Nem az, amikor behúzod az ikszet. Nem az, amikor ünnepelsz a tömegben. Hanem az a csendes, fojtogató másodperc otthon, a sötétben, amikor először hasít beléd a felismerés:
   „Lehet, hogy nem erre szavaztam.”
   Ha ezt most olvasod, talán összeszorul a gyomrod. Talán legszívesebben most zárnád be a böngészőt, és elküldenél a fenébe. Megértem. De kérlek, adj nekem két percet. Nem azért írom ezt, hogy a sebekben vájkáljak. Azért írom, mert a legnehezebb rész csak most kezdődik, mert mindenkit át lehet verni.
   Olyan ez, mint amikor megveszel egy gyönyörű, csillogó autót. A kereskedő megesküdött, hogy egy idős, precíz mérnök használta, aki csak templomba járt vele. Kifizeted a pénzt, büszkén beülsz, aztán az első komolyabb úton széthullik a futómű, és az első emelkedőn felforr a motor.
   Ez nem a te szégyened. Te jóhiszemű voltál. Hinni akartál.
   A baj nem akkor kezdődik, amikor átvernek. Hanem akkor, amikor már tudod, hogy átvertek… és még mindig te magyarázod, miért volt igazuk.
   Mert van valami, ami sokkal jobban fáj a csalódásnál.
   Beismerni, hogy tévedtünk.
   Ilyenkor inkább még görcsösebben kapaszkodunk a kormányba. Kifogásokat gyártunk. Úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, mert félünk a többiek gúnyos mosolyától.
   Pedig a tévedés nem tesz butává. A tévedés csak azt mutatja, hogy ember vagy.
   A makacs önbecsapás viszont láncra ver.
   Ne a politikusoktól várd a megváltást. Inkább tedd fel magadnak a legegyszerűbb kérdést:
   Ha ezt a trehány, összecsapott, ferde munkát egy olyan kőműves végezné a házadon, akit amúgy nem kedvelsz, ugye azonnal elzavarnád a francba? Ugye nem fizetnéd ki neki a számlát azzal, hogy „majd legközelebb egyenesen falaz”?
   Akkor a saját hazádtól miért fogadsz el kevesebbet?
   A politikus akkor árul el, amikor megszegi az ígéretét.
   A választó akkor árulja el önmagát, amikor a nyilvánvalót is letagadja, csak hogy ne kelljen kimondania: tévedtem.
   Nem kell azonnal másik tábort választanod. Elég, ha a valóságot választod. Kimondani azt, hogy „ebben hibáztam”, nem a vereség jele. Ez a felnőtt ember szabadsága.
   A hazugság addig működik, amíg hiszel benne. Az önbecsapás addig, amíg te táplálod.
   Nem az a kérdés, hogy becsaptak-e. Hanem az, hogy amikor már tudod az igazat, továbbra is a hazugságot véded-e. Mert attól a pillanattól kezdve már nem ők vezetnek félre. Hanem te vezeted félre saját magadat.
   Az első hazugság az övék volt. A második már a tiéd.”
   Szerző László – egy hívő ember, aki nem hagyja

   2

   Válasz

   1. Jók ezek a posztok Pontosan tükrözik ki tartozott a rendszer csöcsén élősködő munkakerülők közé! Ugyanis aki becsülettel tette a dolgát bármilyen szférában, hivatal, egészségügy, kerekedelem mezőgazdaság…..stb. Rendesen befizette az adóját és nem közpénzből élt! Az nem vergődik, nem aggódik.

      2

      Válasz

   2. Szerző László : „Je suis Gulyás Gergely”. :););)
      Esküszöm,hogy soha nem fogom megunni ezeket a kreténeket…

      Válasz

3. na már a mandiner is …

   Válasz