A beruházás hírére 2015-ben civil szervezetek és magánszemélyek létrehozták a Miskolci Cementgyár Stop! kezdeményezést. A petíciót rövid idő alatt több mint kétezren írták alá, ami akkor példátlan lakossági összefogásnak számított Miskolcon.
A tiltakozók szerint a város levegőminősége már akkor is az ország legrosszabbjai közé tartozott, ezért elfogadhatatlannak tartották egy újabb jelentős ipari légszennyező kibocsátó megjelenését. Nemcsak a cementgyártás során keletkező por miatt emeltek szót. Aggályokat fogalmaztak meg a hulladék-együttégetés, a várható zajterhelés és a megnövekedő tehergépjármű-forgalom miatt is.
A Zöld Kapcsolat Egyesület jogorvoslattal élt a környezethasználati engedély ellen, ezzel kezdetét vette az a jogi eljárássorozat, amely végül több mint tizenkét éven át húzódott.
A tapolcai szállítószalag árnyéka
A közbeszédben gyakran egyszerűen cementgyárként emlegetik az ügyet, valójában azonban egy komplex, a bányáktól az üzemig tartó technológiai láncról van szó. A hejőcsabai üzem működéséhez szükséges mészkövet ugyanis a Miskolctapolca mellett található Nagykőmázsa-bányából termelték ki, ahonnan egy több kilométer hosszú szállítószalag juttatta el az alapanyagot a gyárba. A gyártáshoz szükséges agyag pedig a görömbölyi bányából érkezett. Mindez azért fontos, mert a beruházás megítélése ma már egészen más, mint évtizedekkel ezelőtt. Amikor a cementgyár még működött, Görömbölyön és Hejőcsabán jóval kevesebben éltek, Miskolctapolca pedig elsősorban üdülőövezetként volt ismert. Az elmúlt években azonban jelentősen nőtt a lakosság száma, új lakóterületek alakultak ki, ezért ugyanaz a bányászati és ipari tevékenység ma már sokkal több családot érintene közvetlenül.
Fontos bírósági döntés született 2024-ben
A cementgyár ügye ezután hosszú évekre a hatóságok és a bíróságok elé került. A Zöld Kapcsolat Egyesület megtámadta a környezethasználati engedélyt, az ügy pedig több szintet is megjárt, ezekről a boon.hu rendszeresen beszámolt:
- A Kúria hatályon kívül helyezte a Miskolci Törvényszék egyik döntését, és új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot, részletes iránymutatást adva a bizonyításra is.
- A megismételt eljárás végén, 2024. október 3-án született meg az a döntés, amelyet a civilek jelentős sikernek értékeltek.
- A Miskolci Törvényszék hatályon kívül helyezte a cég 2016-ban kiadott környezethasználati engedélyét és annak módosításait is, egyúttal új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot.
A bíróság előírta, hogy az új eljárásban érdemben kell értékelni a per során beszerzett igazságügyi szakértői véleményeket is. A döntés azt jelentette, hogy a beruházó a korábbi engedélyek alapján már nem indíthatja újra a gyárat.
Nincs vége?
Sokan úgy gondolták, hogy a 2024-es bírósági ítélettel végleg pont került a hejőcsabai cementgyár ügyére. A HCM 1890 Zrt. cementipai tevékenység céljából 2025-ben ismételten benyújtott engedélykérelemre indult eljárást 2026. január 14-én rövid úton megszüntette a környezetvédelmi hatóság – számolt be róla a Miskolci Cementgyár Stop. A dokumentációt az új kérelmükhöz sem sikerült az elvárható minimumra feljavítani, alapvető hiányosságok miatt el sem indulhatott a tényleges eljárás. A beruházó azonban nem tett le a terveiről, most a gyártáshoz szükséges bányák újranyitását készíti elő.
A legújabb fordulat, hogy a HCM 1890 Hejőcsabai Cement- és Mészipari Zrt. a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalnál környezeti hatásvizsgálati eljárásokat kezdeményezett a cementgyártáshoz szükséges két bánya – a miskolctapolcai Nagykőmázsa-bánya és a görömbölyi agyagbánya – újranyitásával kapcsolatban.
Ezek az eljárások önmagukban még nem jelentik azt, hogy a hejőcsabai cementgyár újraindulhat. A bányák nélkül azonban a gyár sem működhetne, ezért ezek az eljárások meghatározóak lehetnek a beruházás jövője szempontjából.
A civilek szerint a jogi helyzet is megváltozott
A boon.hu megkereste F. Nagy Zsuzsannát, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnökét, aki szerint nem meglepő, hogy a tulajdonos ismét megpróbálkozik az engedélyeztetéssel.
Az igazságügyi szakértői vélemények alapján szerintem ezt a környezetvédelmi feltételrendszert nem tudják teljesíteni. Ráadásul a jogi környezet is megváltozott.
A civilek a tizenkét éves jogi küzdelem után már nem tudnak olyan szerepet vállalni az eljárásokban, mint korábban.
Mi már nem tudunk ügyfélként részt venni az eljárásban. Jogsegéllyel természetesen segítünk azoknak, akik fellépnek az ügyben, de ügyféli jogállást már nem tudunk vállalni.
A városvezetés is megszólalt
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere közösségi oldalán egyértelművé tette álláspontját.
Határozott véleményem, hogy Miskolcon nem nyithat újra a cementgyár. Ebből nem engedek.
A polgármester kiemelte, hogy miközben Miskolc a klímavédelmi céljain dolgozik, részt vesz a 100 klímasemleges és okos európai város programban, valamint elindította a Bükk–Sajó Net Zero Völgy kezdeményezést, elfogadhatatlannak tartja, hogy ismét napirendre kerüljön egy ilyen nehézipari beruházás. Mivel a város hivatalos ügyféli kérelmét a korábbi eljárásokban a hatóságok elutasították, a polgármester bejelentette, hogy minden rendelkezésre álló jogi és szakmai eszközt bevetnek, szükség esetén az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz fordul, emellett felkérte Juhász Roland országgyűlési képviselőt, hogy minden parlamenti és kormányzati eszközzel támogassa Miskolc álláspontját.
A környezeti hatásvizsgálati eljárások még nem jelentenek engedélyt sem a bányák megnyitására, sem a gyár újraindítására. A hejőcsabai cementgyár ügye tehát továbbra sem ért véget. A most indult eljárások még nem jelentenek engedélyt, de ismét olyan folyamat kezdődött, amely hosszú időre meghatározhatja a beruházás sorsát és Miskolc egyik legtöbbet vitatott környezetvédelmi ügyének folytatását.
