Miskolc. Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek

14 Responses

1. A levegő áll, mint a beton, a páratartalom meg úgy tapad, mint egy rossz hitel 🤣 holnap délben lesz a legkínzóbb…

   1

   Válasz

   1. Felfedezted a nyári jó időt és a nyarat, tiszkány?

      Válasz

2. A jövő héttől “Ne fogyjon a magyar, hogy ne fogyjon a magyar” jelmondattal sertésburger-akció a Billogban! Jóemberek 5-6 adaggal többet fizethetnek!

   Válasz

3. xxxxxxxxxxx

   Válasz

4. elzárkózunk az EU-hoz, minden hülyeségével együtt. Felzárkózunk a migránspaktumhoz. Felzárkózunk a GMO-s kajához. Felzárkózunk az identitáspolitikához.”

   1

   1

   Válasz

5. xxxx

   Válasz

6. Most, hogy kirúgták az Origo háromnegyedét, a Pesti Srácokból mindenkit, megszűnt a Metropol, leépítik a Magyar Nemzetet, a Borsot, a Ripostot, sokan gondolják úgy: egy rendes, erkölcsös ember mégiscsak érez némi sajnálatot ezek iránt az emberek iránt – az egyik fő propagandista pedig, mit sem veszítve cinizmusából a számukra bukott választás után sem, azt is kijelentette, elvárja az újságírók szolidaritását. És ha arról lenne szó, hogy ismét, mint oly sokszor az elmúlt 16 évben, újságírók veszítik el a munkájukat, lehetne is ezen a témán gondolkodni. De most egyáltalán nem erről van szó.
   Kétféle eset látható most. Az egyik például az Origóé, Magyar Nemzeté: itt azok az emberek kerülnek utcára, akik a minőségi, etikus, a szakmai elveknek megfelelő újságírók pribékjei voltak. Jöttek ezek az emberek, hogy erővel, hatalommal elrabolják másoktól azt, amiért mások megdolgoztak, mert a sem erkölcsöt, sem törvényt nem ismerő gazdájuk úgy döntött, kitépi a lapokat az újságírók kezéből, és a saját szolgáira bízza azokat. Ezért kellett mennie az igazi újságíróknak. Most csak annyi történik, hogy a piszkos munka elvégzőit is eldobják, de ha valaha is volt egy csepp eszük, pontosan tudták, hogy mindig is eldobhatók voltak, és a munkájukat csak a politikai hatalom tartotta fenn, az pedig már csak olyan, hogy véget érhet. Ezek a lapok már megszűntek, megsirattuk őket sok éve, és szégyen volt, hogy a politikai hatalom gerinctelen kiszolgálói eddig gyalázhatták a hullájukat. Ez az állapot ér most véget. Szolidaritást én nem érzek pribékekkel.
   A másik eset az olyan lapoké, amelyeket eleve azért hoztak létre, hogy kiszolgálják a kormányt. Ezek definíció szerint nem sajtótermékek voltak, hanem politikai termékek. A sajtóban valóban van olyan, hogy inkább jobboldali beállítottságú lap vagy inkább baloldali beállítottságú lap, de az korántsem ezt jelenti: a jobboldali lap szintén független, szintén a valóságot elemzi, szintén az újságírók, szerkesztők határozzák meg, milyen hírek kerülnek be, csak annyi a különbség, hogy ezeket a híreket inkább a jobboldali világlátás alapján értelmezik és értékelik, illetve a véleménycikkeik is ezt a világképet tükrözik. A Pesti Srácokban és társaiban semmi ilyesmi nem történt: ezekbe a lapokba nem az került be, aminek hírértéke volt, hanem az, amit a politikai hatalom gyakorlói megparancsoltak, hogy bekerüljenek, és ami nem kedvezett a hatalomnak, nem kerülhetett be, tehát semmilyen értelemben nem töltötték be a tájékoztatásért dolgozó sajtó szerepét. És ami a legfontosabb: itt nem valamilyen értékrend alapján elemezték a világ történéseit, hanem nem létező, hamis információkat találtak ki nulláról, vagy „legjobb esetben” is érvek és bizonyítékok nélkül állítottak meredek dolgokat valós hírekből kiindulva.
   Akik ezekben a „médiumokban” dolgoztak, nem újságírók voltak, hanem politikai szereplők, hiszen nem az újságírás szabályai és az újságolvasók érdekei alapján dolgoztak, hanem a párt utasításai alapján, kizárólag a párt érdekében. Mindezt olyan anyagi forrásokból, amelyek tisztességtelenül kerültek hozzájuk, felfoghatatlanul igazságtalan volt a mértéke, és automatikusan járt, nem pedig eredményekért cserébe, mint az országban mindenki másnak.
   Igaz, lelépő politikai szereplőkért is lehet szolidaritást érezni, de csak akkor, ha az illető politikai szereplő nem keserítette meg több millió ember életét azzal, hogy hazugságok alapján gyűlölködést szított és ezzel hiszékenyebb, idősebb emberek világképét változtatta meg visszavonhatatlanul – a saját nagymamáinkét és nagypapáinkét –, nem tettek tönkre karriereket, életeket a tevékenységükkel, és nem okoztak szándékosan, tudatosan kárt az egész országnak, vagy vettek részt bűncselekményekben, minden magyar emberre rossz hatással lévő (például gazdasági) folyamatok alakításában. Ha ezt tették, ott legfeljebb elvont, keresztényi értelemben lehet helye együttérzésnek, de nem várható el senkitől, hogy sajnálja, az ország megrontásáért dolgozó emberek nem folytathatják ezt a tevékenységüket.
   Én csak egyvalamit sajnálok: hogy a hírek szerint továbbra is dolgozhatnak a Fidesz azon pribékjei, akik az Index összes munkatársát felmondásra kényszerítették, és hogy a korábban bulvármércével mérve tisztességesen működő Blikket is el fogják indítani azon az úton, hogy ne maradjon benne semmi a sajtóból, csak a Fidesz pártérdekei férjenek bele. Szolidaritást és együttérzést érzek mindenkivel, akinek az életét ezen lapok munkatársai a következő években meg fogják keseríteni

   2

   1

   Válasz

7. Espectacular

   Válasz

8. Mától kedd estig hőségriadó van. Szakembereink folyamatosan felügyelik az energiahálózatot, hogy a nagy melegben is biztonságos legyen az ellátás.

   1

   Válasz

9. Elbocsátják a Pesti Srácok összes munkavállalóját. Még az is lehet, hogy megszűnik a „lap”. Szabad ennek örülni a szabad sajtó támogatásának fényében? Hát hogyne!! A Pesti Srácok ugyanis sose volt se szabad, se sajtótermék.

   2

   1

   Válasz

10. Voltam olyan koncerteken és fesztiválokon, ahol az emberek pelenkát hordanak csak azért, hogy végig az első sorban maradhassanak

    Válasz

    1. És nem volt neked kényelmetlen? 🙂

       3

       Válasz

11. Nyugi van! 😁😂🤣 Mityu bácsi megmondta a Beszélőben. Járja majd Pest utcáit a sok szamizdattal. Magyar Pötyike már intézi neki az igazhitűeket. Ne csak Párizsban legyen vérengzés.

    48. szám, Évfolyam 5, Szám 52 » Költői kérdés
    Vannak-e a szeretetnek határai?
    Kornis Mihály
    „Költő vagy, csupa szeretet szereted-e a legyeket?” (Babits Mihály)
    „Őszintén. Mi, liberálisok pedig képtelenek vagyunk kimondani, amit szerintem valójában érzünk, hogy ti. mi még sokkal jobban: gyűlölünk titeket mint ti minket. Most, hogy kezd lassan vége lenni a sajtószabadságnak Magyarországon, úgy érzem, kénytelen leszek újra politikai publicisztikát írni. És nem tudok lelkiismeret-furdalás nélkül gondolni arra a pillanatra, amikor nagyon nehéz lesz kikerülnöm a gyűlölködés szavait és mondatait. Azt hiszem, a XX. század nagy tanulsága, hogy a humanizmus esélyeit a politikában alapvetően újra kell gondolni. A politika abban a pillanatban, amint a szeretet szót a szájára veszi, bűnt követ el, mert a politika logikája a hatalmi érdekek logikája. A hatalom megszerzésének és megtartásának a technikája és tudománya, és ebben sok minden szerepet játszhat. A tapasztalatok szerint a szeretet nemigen.”

    1

    Válasz

12. Már a Szuverenitásvédelmi Hivatal megnyugtató beszántásánál is teljesen indokolt volt a fülig érő száj, azon pedig, hogy mindenkit kirúgtak a PestiSrácoktól – és ha valakinek van még ott egy csöpp esze, végleg le is húzzák a rolót –, már jó szívvel lehet teli pofával röhögni. De minthogy az utóbbinál a hivatásos, álnaivan álértetlenkedve hazudozó propagandisták nekiálltak hetet-havat összehordani újságírásról meg szolidaritásról, érdemes kicsit elidőzni azon, mit is nyertünk a PS kimúlásával.

    1

    Válasz