Juhász Hajnalka is. Parlamenti képviselők, akik a következő választáson már nem indulhatnának

Íme a parlamenti képviselők, akik a következő választáson már nem indulhatnának az Alaptörvény tervezett módosítása miatt

A legtöbben a Fidesz képviselőcsoportjából „öregednének ki” az országgyűlési munkából. A párt 52 képviselőjéből 22 nem folytathatná, köztük a frakcióvezető, Gulyás Gergely sem, hiszen ő 2010 óta ül a Tisztelt Házban. Rajta kívül nem indulhatna a listáról bejutott fideszesek közül:

Balla György (1998 óta megszakítás nélkül országgyűlési képviselő),
Budai Gyula (2010 óta egyfolytában),
Héjj Dávid Ádám (2018 óta folyamatosan képviselő, 2030-ra tehát éppen kitöltené az új maximális időkeretet),
Horváth László (1990–1994 között, azután 1998–2006 között, majd 2010 óta egyfolytában),
Kocsis Máté (2010 óta egyfolytában),
Lázár János (2002 óta egyfolytában),
Németh Zsolt (1990 óta egyfolytában),
Pócs János (2010 óta egyfolytában),
Szijjártó Péter (2002 óta egyfolytában),
Tuzson Bence (2014 óta egyfolytában), illetve
Witzmann Mihály (2014 óta egyfolytában).

És bár idén egyéniben mandátumot szerzett, 2030-ban már nem jelöltethetné magát a Fideszből:

Ágh Péter (2006 óta egyfolytában),
Balla Mihály (1998 óta egyfolytában),
F. Kovács Sándor (2018 óta egyfolytában),
Gyopáros Alpár (2009 óta egyfolytában, akkor az országgyűlési képviselői mandátumáról EP-mandátumért lemondó Áder János kerületében nyert időközin),
Kovács Sándor (2014 óta egyfolytában),
Tilki Attila (2006 óta egyfolytában),
V. Németh Zsolt (1998 óta egyfolytában),
Varga Gábor (2010 óta egyfolytában),
Vitányi István (1998–2006 között, majd 2010 óta egyfolytában),
Zsigó Róbert (1998 óta egyfolytában).

A legnagyobb arányú megújulást ez a módosítás a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) jelenlegi frakciójában okozna, amelynek 8 tagja közül csupán az első alkalommal idén mandátumhoz jutó Máthé Zsuzsa és Latorcai Csaba indulhatnának, 2030-ban viszont nem lehetne már jelölt: