Tizenhatodszorra is módosul a gránitszilárdságúnak szánt Alaptörvény, ám ezúttal már a maga kétharmados többségével a Tisza írja át a saját szája íze szerint. A cél a kekvák beszántása, Orbán Viktor visszatérésének megakadályozása és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. A keresztény értékek védelmét végül nem húzták ki a szövegből.

135 igen, 50 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény újabb módosítását. Ez már az idén tizenhatodik éve hatályban lévő legfelsőbb szintű jogszabály tizenhatodik módosítása, ám most először nem a Fidesz-KDNP-s kétharmad írta át önös politikai céljai érdekében a szöveget, hanem a Tisza-kétharmad.
Az viszont nem változott, hogy a kormánypárt a saját szája íze szerint változtat a szövegen, hogy néhány alapvető politikai törekvésének megágyazzon. Ezek:
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése és a nekik juttatott, egykor állami vagyon visszaszerzése
- a miniszterelnök megbízásának két ciklusra korlátozása, amellyel Orbán Viktor többé nem választható meg erre a tisztségre
- megteremteni annak alaptörvényi lehetőségét, hogy megszüntethessék a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt
Az amúgy sokat bírált fideszes gyakorlatot fenntartva az egyéni képviselői indítványként benyújtott – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által jegyzett –, módosítás megteremti tehát annak a lehetőségét, hogy a kormány ahogy létrehozta, úgy meg is szüntethesse a NER egyik szimbólumává vagyonkezelő alapítványokat.
A szövegmódosítás ugyanis kimondja, hogy az ilyen alapítványok „vagyona nemzeti vagyon”, és mivel „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a kormány gyakorolja”, az „alapítványt a kormány megszüntetheti”. Ebben az esetben pedig a megszüntetett alapítvány „egyetemes jogutódja az állam”.
hvg.hu

Egy válasz
ezt kiszegeltheti nyenyi mellé