- Egy évre kért és kapott felhatalmazást a Fidesz régi-új elnöke, Orbán Viktor, akit elsöprő többséggel választott meg elnöknek a párt 32. kongresszusa.
- Mindenki mást viszont leszednek a tábláról, és Orbán úgy alakítja át a pártot, ahogy neki tetszik.
- A régi-új pártelnök jövőre fiatalítást ígért, de szokás szerint nem egyértelműen fogalmazott.
- Orbán most kivár: hogy vajon tud-e kormányozni a Tisza, vagy nyílhat-e még számára esély.
- Hogy ez miért jó neki, az tiszta – hogy miért jó a Fidesznek, az kevésbé.
- Fotó: Archív
Semmit sem bízott a véletlenre a leköszönő pártelnök a Fidesz szombati tisztújító kongresszus előtt. Orbán Viktor már reggel röpiratot adott közzé, amiben összefoglalta az elmúlt tizenhat év történéseit és történelmi kontextusát, a hanyatlás és a bukás okait, valamint az előttük álló pártrendezvény feladatait.
A bukott kormányfő ezután – szokatlan és teljesen rendhagyó módon – félórás kiselőadással vezette fel a kongresszust. Némi túlzással:
azelőtt élére állt az eseménynek, hogy az valójában elkezdődött volna.
Mindenki előtt lefektette a napirendi feladatokat. Előbb értékelni kell a választás eredményét, utána meghatározni az új célokat, levonni a szervezeti tanulságokat, módosítani az alapszabályt, sorolta végig – majd a végén megválasztani az új elnökséget.
Azt persze tudni lehetett, hogy az örökös elnöknek ezúttal sem lesz kihívója, de a kongresszusra érkezőket ehhez képest is kész helyzet elé állították. A leköszönő és újraválasztás előtt álló pártelnök már előre elrendezett mindent.
A küldötteket ülőhelyeiken várták az eredmények írásos kiértékelését és az új alapszabály tervezetét tartalmazó dokumentumok. Készen állt a párt új szerkezeti modellje, előttük hevert a megválasztandó alelnökök listája, és két további politikai határozat is. Orbán, aki már a választás másnapján hozzálátott megmaradt hatalma körbekerítéséhez, elé vágott a lehetséges vitáknak, és idejekorán lezárt minden kérdést.
A régi-új elnök ezután tételesen felsorolta, milyen testületek dolgoztak a megújítási terveken, azt a benyomást keltve, mintha azt nem felülről küldték volna rá a szervezetre. Folyamatosan játszott a személyes névmások (E/1. és a T/1.) variálásával, azt az érzetet erősítve, hogy nem az ő saját elképzelése, hanem valamifajta közösségi akarat érvényesül.
Valójában a párt teljes vezetése és szerkezete lecserélődött – az elnököt kivéve.
Orbán tíz pontban foglalta össze a vereség okait – és alapvetően kampánystratégiai hibákra fogta a vereséget. Nem működött az üzenet, és nem korrigáltak időben. A felmérések nem számoltak a magas részvétellel. Rosszul mérték fel a mozgósítási potenciáljukat. A digitális térben vereséget szenvedtek. Orbán úgy beszélt ezekről a problémákról, mintha ismeretlenek lettek volna a pártvezetés előtt, aminek megvolt persze a maga oka.
Egy válasz
A képlet rendkívül egyszerű.
Fidesz soha nem létezett, nem is létezik, csak egy szükséges horda Orbán hatalmához.
Mert ez egy egyszemélyes párt, Orbán nélkül rég ledarálódtak volna.
Csak azért nem tűntek el rég, mert nem volt alternatíva, amíg Gyurcsány porondon volt, az ellenzék is osztotta a fidesz szlogenjét: „Miért, Gyurcsány jobb lenne?” Mihelyt felbukkant egy valódi alternatíva, akik eddig el sem mentek szavazni, mivel csak két rossz közül választhattak, most látták meg, hogy eljött az idő, vissza lehet térni Európába, lehet kormányozni állandó fröcsögés, gyűlölködés, ellenségkeresés helyett. A felcsúti hiába tolt bele milliárdokat a hazugságok terejesztésébe, az együgyű, ostoba hívei alulmaradtak. Most pedig jó részük még mindig kitart, holott nem lettünk ukrén gyarmat, nem vitték el fiainkat katonának, nem lepték el migránsok az országot, azaz lebukott ez a bűnbanda. Mennyire kell hülyének lenni, hogy valaki ezek után még mindig fideszes maradjon? Hát annyira, amennyire eddig is elhittáék a nyilvánvaló valótlanságokat, mert a felismeréshez elég lett volna úgy hetvenes iq.
Fideszesnek lenni oéyan, mint egy vallási közösséghez csatlakozni, nincsenek érvek, nincsenek bizonyítékok, és példák sora igazolja, hogy akár olyan végletes hülyeségeket is elhisznek agymosottt emberek, hogy ha felrobbantanak egy repülőt, majd 40 szűz várja őket a túlvilágon. Persze azzal nem számolnak, hogy miként lesznek képesek ennyi nőt kielégíteni 🙂
Orbánra visszatérve ő nem az a fajta, aki felismeri és elismeri saját felelősségét, nem zavarodik meg, mint történt az Kádárral végnapjaiban, pont olyan értetlenül áll az események előtt, mint Nicolae Ceaușescu. Az ország szerencséje, hogy annyira lebénult a bukástól, hogy nem folyamodott erőszakhoz, ami akár polgárháborús veszéllyel is fenyegethetett volna.
Most nyalogatja sebeit, és haragszik a világra, az sem téríti észhez, hogy egész Európa ujjong.