Egyre súlyosabb a magyar nyugdíjasok relatív elszegényedése
Az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete, illetve a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a már egyébként is kihívásokkal küzdő költségvetésre a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint.
Ez a leszakadás leginkább a svájci indexálás megszüntetésének tudható be, hiszen a jelenlegi, inflációkövető rendszer, bár a nyugdíjak reálértékét megőrzi, nem biztosítja, hogy az emelkedés kövesse a bérek dinamikáját. Korábban javított valamit a helyzeten az, hogy 3,5%-os GDP-növekedés felett nyugdíjprémium került kifizetésre (de ez nem épült be a nyugdíjakba). A fokozódó lecsúszást látva új támogatási formák is megjelentek (jellemzően az aktuális választásokhoz igazodva): a 13. havi nyugdíj 2021-es részleges, majd 2022-es teljes bevezetése bár 8,3 százalékos növekedést biztosított önmagában, azonban ez az összeg nem épült be az alap nyugdíjellátásba. Hasonlóan a 14. havi nyugdíj idei, 1 hetes részletének kifizetése is egyszeri támogatásnak minősül (s 1,8% emelésnek felel meg).
Az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete (illetve a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése) érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a már egyébként is kihívásokkal küzdő költségvetésre.
